Magyarországon 1,2 millió méhcsalád él, 22 ezer méhész gondozásában. Hazánk területének nagyságához képest magas a méhsűrűség (13-14 méhcsalád jut 1 km2-re), ezáltal hozzájárul az ökológiai egyensúly fenntartásához. A méhészeti termékek – a propolisz, a méz, a virágpor, a viasz és méhpempő – előállításán túl a méhek megporzó szerepe sokkal jelentősebb a kertészetben és a növénytermesztésben. Ezért is kiemelten fontos a mezőgazdaságban a méhkímélő technológia gyakorlata.
- A növénytermesztők többsége figyel rá, hogy a gyümölcsfák virágzási időszaka alatt ne használjon a méhekre veszélyes vegyszereket. A növényvédelmi munkákat a méhek aktív repülési időszakán kívül végzik. Egyes hatóanyagok azonban, amelyek külön-külön nem károsak, együttes jelenlétük a környezetben felerősíti egymás hatását, és különösen veszélyessé válnak a szorgalmas beporzó rovarközösségekre – fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak Takács Marianna.
A Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos segédmunkatársa szerint a gazdálkodóknak arra is figyelniük kell, hogy a virágzási időszak után a méhek továbbra is látogatják a gyümölcsösöket. A virágos aljnövényzet vegyszerezése, gyomirtózása megmérgezi az állatokat. A méhek nem azonnal pusztulnak el, elvesztik orientációs képességüket a vegyszerek hatására. Megnő a hazatérés ideje, így a méhek a gyűjtés közben vesznek oda. A méhész elhullott méhek tetemeit találja a kaptárok és a méhes környezetében. A gyűjtők pusztulása, amely családonként akár több ezer egyed is lehet, felborítja a kaptáron belüli rendszert, a munkamegosztást a kolóniában. A munkásméhek létszámának csökkenése pedig befolyásolja a hordási időszakot.
Idén az évszakhoz képest hűvösebb márciusi és áprilisi időjárás miatt a méhcsaládok fejlődése, az intenzív fiasítás később indult meg. A pergetési időszak kitolódik.
- A talajmenti fagyok óriási kárt okoztak a gyümölcsösökben valamint a fehér akácban, ami országszerte elfagyott. A méhészeti ágazat számára előnyt jelent, hogy e tájon őshonos méhfajtával, a krajnai méh pannon változatával méhészkedünk, mely a hazai ökológiai adottságokhoz kiválóan alkalmazkodott. Azonban most éheznek a méhek. Nem volt elegendő nektár, illetve virágpor, ezért a családokat serkenteni, fejlődésüket támogatni kellett. A megporzásra az áprilisi hideg, szeles idő nem volt ideális. Munkájuk hatékonyságáról csak a gyümölcs termésképződés időszakában beszélhetünk. A méhlegelő növényekre nincs jó hatással a jelenlegi szárazság sem. A csapadékszegény időjárás következtében mérséklődik a nektárképződés – magyarázta a szakember.
A járványügyi veszélyhelyzet bevezetésének időszaka a méhek vándoroltatása szempontjából még passzív időszak volt. A kijárási korlátozások nem akadályozták a méhészeket, hogy kijussanak méhcsaládjaikhoz.
- Most kezdték meg a szakemberek a méhek költöztetését az akácosokba. Nagyon gyenge évre számítunk, keresni kell az akácvirágot a fákon. Nem lesz dandárvirágzás, nem tudnak a méhek nektárt felhalmozni a kaptárokban. A sarjvirágok vagy utóvirágok nem fagytak el, de ezek nektár termelő képessége sokkal kisebb. Azokon a területeken pedig, ahol a talajmenti fagy nem okozott kárt az akácvirágok fejlődése során, ott összezsúfolódnak a méhészek. Ez méhegészségyügyi kockázatot is rejt, a betegségek, élősködők (pl. Varroa atka) gyorsabb terjedése miatt. A repce és a napraforgó szempontjából is gyenge termésünk lehet, ha ilyen aszályos időnk lesz. Az akác visszafogott hozama miatt várhatóan sok méhész a napraforgó irányába fordul – hangsúlyozta Takács Marianna.
Magyarországon átlagosan fejenként 60- 70 dkg mézet fogyasztunk évente, ami az európai átlaghoz képest kevés. Hazánk a mézszükségletének többszörösét termeli meg, és ennek a mennyiségnek 80 százalékát exportálja. A magyar akácméz keresett a nemzetközi piacokon.
- Alacsony a fogyasztás és az ipari (édeség, kozmetikai, gyógyszergyártás) felhasználás. Sokszor használják a magyar terméket javítómézként, más kontinensekről származó rossz minőségű mézhez. A járványhelyzet pozitív hatása lehet, hogy az unióba érkező gyengébb minőségű méz mennyisége csökkenhet, az ipari hamisítványnak is nevezett méz fogyasztása visszaszorulhat, ennek következtében javulhat a hazai termelők piaci pozíciója – vélekedik a szakember.
Az ágazat nem szűkíthető le a méhészeti termékek előállításra. A méhállomány helyzete az egész mezőgazdaság termelékenységére közvetlen hatással van a megporzás által.
- A virágos növények közel 70 %-a rovarmegporzást igényel, tehát a rovarok létszámcsökkenésének következtében az élelmiszer-alapanyagok fele eltűnne. A szakemberek évek óta figyelmeztetnek a kolóniákat fenyegető veszélyekre, mint a mobiltelefonok elektromágneses sugárzása, vagy a GMO-növények terjedése. Közös érdek a méhek megóvása. Már a kiskertek tulajdonosai is sokat tehetnek értük azzal, ha megporzást igénylő növényeket tartanak vagy virágport és nektárt adó, például pillangós virágokat is ültetnek kertjükbe, ezzel változatosabb táplálékhoz juttatva a méhcsaládokat – mondta Takács Marianna.
Sajtóiroda - ÉE
Évek óta a klíma és környezetvédelem egyik központi témája a méhek védelme. A szakemberek a megporzó szerepük jelentőségét hangsúlyozzák és fokozott védelmükre szólítanak fel. Május 20-a 2017 óta a méhek világnapja.
