Az EFOP-3.4.3-16-2016-00021 „A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” című projekt keretében megvalósul a felsőoktatási képzési szerkezet, módszer és tartalom teljes körű modernizálása, melynek célja a lexikális tudáson alapuló oktatás kompetenciaalapú oktatással való felváltása. A 2021-ig tartó projektben a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon a komplex problémamegoldó képesség fejlesztését szolgálja, hogy a mérnöki megoldások tanórai keretek között történő ismertetését, majd gyakorlati órákon mintajellegű feladatok megoldását önálló vagy egyéni csoportos tevékenység egészíti ki.
- A több szakterületet magában foglaló megoldásához egyszerre kell a hallgatónak alkalmaznia például a jogszabályi megfelelést, a műszaki lehetőségeket és azok kombinációit, a költséghatékonyság-számítási módszereket, és meg kell tudni határozni a megoldások kiválasztási feltételrendszerének ismeretében a releváns alternatívákat, amelyeket végül valós helyzetet szimuláló feltételek mellett értékel is- ismertette Kovács Elza, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar docense.
Ezzel a statikus a gondolkodás menete gyakorolható be bizonyos szakmai típusfeladatoknál. Emellett dinamikus problémamegoldó feladattípusokkal is támogathatják a komplex gondolkodásmód rutinszerű követését.
- Ilyen feladat például, mikor az elméleti tananyag leadásának struktúráját követő, egymásra épülő részfeladatokat kapnak a hallgatók. A hallgató a tanórai eszközrendszerrel, irányított menetrend szerint, de saját projekten dolgozik. A projekttervezés és a gazdálkodási tervek tárgyköreiben ez a feladattípus jól alkalmazható- hangsúlyozta az egyetemi docens.
A problémaalapú oktatás a tananyag hagyományostól eltérő, problémaközpontú tervezését igényli. A téma feldolgozása mindig egy ahhoz köthető probléma felvetésével kezdődik, amelynek megoldásához a hallgatók elsődlegesen az adott téma ismeretanyagát használják információforrásként. A probléma megoldása a tanítási órán túli feladat is lehet a hallgatóknak. A problémaalapú oktatás egyik szervezési módja a csoportmunka, így az abban részt vevő diákok közös munkához kötődő kompetenciáira gyakorol pozitív hatást.
- Kifejezetten fejlesztett puha készség a kommunikációs képesség, az együttműködés, a döntési képesség, a kreativitás, a divergens- és kritikai gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a vitakészség, az érvelés és értékelés képessége, a releváns információk kiválasztása, az önszabályozó tanulás kialakítása, és fejlődése, a mások munkája iránt érzett felelősség- emelte ki Kovács Elza.
A kooperatív problémamegoldás során valamennyi csoporttagnak saját, jól elhatárolódó feladata van. A csoportmunkában az egyén felelőssége, hogy a rábízott faladatot hiánytalanul elvégezze, a csoportmegbeszéléseken aktívan közreműködjön, segítse csoporttársait a kiegyensúlyozott előrehaladásban. Ennek megfelelően az egyén a csoport valamennyi tagjáért felelős a közös cél elérése érdekében.
Az egyetemi docens szerint a kompetenciák fejlesztése és mérése újszerű, jellemzően kollektív munkavégzés irányába mutató feladatok meghatározásával lehetséges. Emellett erősíteni kell a kollektív feladatmegoldás és kommunikáció arányát minél többféle olyan modellkörnyezetben, amely a mérnökök által betöltendő munkahelyeken jellemző.
Sajtóiroda - CzA
A frissdiplomás mérnökökkel szemben is alapvető elvárás, hogy közvetlenül a munkába állást követően gyorsan beilleszkedjenek a munkakörnyezetbe. Ezt segítik a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon is egy európai uniós projekt keretében.
