A szapora merinót, a magyar szőrös juhot, a dorpert, a fehér dorpert és a cigája juhokat ismerhették meg az egyetem Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Gyakorlóhelyén az ország különböző pontjairól érkezett gazdálkodók, akik idei kihelyezett elnökségi ülésüket tartották az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságban.
- A szapora merinó és a magyar szőrös saját egyetemi nemesítésünk eredménye. A cigája csókai változatát az országban kizárólag mi tenyésztjük, a dorper, fehér dorper fajtából pedig a legnagyobb tenyészettel rendelkezünk az országban. Állományunkon hízlalási kísérleteket és szaporodás-biológiai vizsgálatokat végzünk. Az anyajuhok egy részét fagyasztott spermával termékenyítjük, illetve már embrió-átültetéssel is próbálkozunk, aminek eredményeként az utóbbi időben négy kisbárány született gyakorlati telepünkön – ismertette Oláh János, az állattenyésztési gyakorlóhely vezetője.
Az egyetemi kutatóbázisok szakértelmét mérföldkőnek tartja a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége az ágazat jövője szempontjából, ezért kötött korábban szerződést felnőttképzés beindítására a Debreceni Egyetemmel is. Két tanfolyam már sikerrel zárult az intézményben.
- Korszerű technikai és szakmai tudásra nemcsak az új generációnak van szüksége, hanem azoknak is, akik 20-30 éve dolgoznak tenyésztőként. Bár vannak kiemelkedő juhászatok Magyarországon, ahol a legfejlettebb technológiákat használják, nem ez az általános. Ebben az ágazatban ugyanis nem volt olyan fejlesztési program az elmúlt 50 év alatt, mint a sertés-, a baromfi- és a szarvasmarha tenyésztésben – mondta Bögréné Bodrogi Gabriella, a szövetség operatív igazgatója.
Az ország juhállománya az előző három-négy év növekedési tendenciája után idén már csökken, aminek a szövetség ügyvezető igazgatója szerint több oka is van.
- Egyrészt az agrár-környezetgazdálkodási programban a gazdálkodók többsége nem nyerte el azt a támogatást, amit az előző hét évben még igénybe tudott venni, másrészt a piaci helyzet sem kedvező. Mindezek miatt az állomány egyelőre még egymillió egyed körül stagnál, de várhatóan 30-40 ezerrel kevesebb lesz a következő időszakban. A juhászoknak és tenyésztőknek arra kell törekedniük, hogy korszerűsítsék és hatékonnyá tegyék termelésüket, amire mintapéldát láttunk a Debreceni Egyetem állattenyésztési telepén – összegzett Hajduk Péter ügyvezető igazgató.
Sajtóiroda – TH
