Három éve jött létre a fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének munkáját segítő, több mint hatvan hazai és nemzetközi szaktekintélyből álló Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület, mely minden évben nagyszabású konferencián ismerteti az eltelt esztendő sikereit, felvázolja a legfontosabb feladatokat.
A Debreceni Egyetemen szerdán rendezett találkozó és tanácskozás megnyitóján Kossa György kuratóriumi elnök kiemelte: a testület célja, hogy olyan stratégiákat alakítsanak ki, melyek a közösség és az egyetem fejlődését segítik, hosszú távon biztosítják az itt tanuló fiatalok jövőképét, boldogulását.
- Kihívásokkal teliidőszakot élünk, de ebben a helyzetben is az a feladatunk, hogy megfelelően pozícionáljuk az intézményt, minden eszközzel támogassuk a tudományt, az oktatást, a hallgatók és az oktatók, kutatók előmenetelét. A Debreceni Egyetemnek küldetése és felelőssége, hogy a helyes értékeket közvetítse a társadalom irányába. A DE-nek példát kell mutatnia, ennek érdekében az innovációt elősegítő együttműködésekre kell törekednie, élnie kell azzal a bizalommal, amit a társadalom a tudományok iránt táplál. A testület tagjai olyan támogatást nyújtanak, mely az oktatás minőségét, valamint a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyünket is erősíti. A nemzetközi közösségben is minőséget képvisel a DE - fogalmazott a kuratóriumi elnök.
Kossa György a TTTT-tagok előtt tartott beszámolójában kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem nemrég a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságán járt az Erasmus+ program kapcsán tartott tárgyaláson.
- Bebizonyosodott, hogy objektívan is lehet közelíteni bizonyos témákhoz, egy demagóg döntés kapcsán nem lehet úgy határozni, hogy az többszörösen sértse az egyetem és polgárainak érdekeit, romba döntse lehetőségeit. Morális kérdés a fiatalokért való kiállás, megengedhetetlen, hogy minden jogalap nélkül hozzanak szankciókat egyetemek ellen és így próbálják a jövő ifjúságát ellehetetleníteni. Hagyni kell az egyetemeket működni, mert ez a leghasznosabb az európai közösség számára - fogalmazott a kuratóriumi elnök.
A tanácskozás keretében Kossa György és Bács Zoltán kancellár Gróf Tisza István Emlékplakettet adott át Nagy Péternek, a Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület elnökének.
Az eseményen részt vett Csépe Valéria, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tiszteletbeli elnöke is, aki a Nemzetközi akkreditáció szerepe a minőségben és elismerésben című előadásában elmondta: a felsőoktatásban minden korábbinál komolyabb verseny zajlik, de ez nem zárja ki az együttműködéseket.
- A minőségbiztosításnak hallgatói fókuszúnak kell lennie, a mobilitás kulcsfontosságú, akárcsak az egyetemek regionális szerepe és szociális hatása. A legfontosabb kérdés, hogy mit tesz az adott intézmény a hallgatókért, a fiataloknak ugyanis biztonságra, globális szinten is értékes diplomára van szükségük. A bizottság tükröt tart az intézmények elé, amik ezáltal képesek azonosítani önmagukat, majd ez alapján formálják, fejlesztik a belső minőségbiztosítási rendszerüket - emelte ki a MAB tiszteletbeli elnöke.
Nagy Péter, a Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület elnöke áttekintést nyújtott a TTTT eredményeiről, a testület tevékenységéről, mellyel az elmúlt egy évben nagyban hozzájárult az egyetem sikereihez.
- A mögöttünk álló időszakban szélesedett a nemzetközi kitekintésünk. Legjelentősebb eredményeink közé tartozik, hogy keretmegállapodást írtunk alá a Közép-Floridai Egyetemmel, elkezdtük az együttműködést a Harvard orvosegyetemével, megállapodást kötöttünk a Dél-Dakotai Állami Egyetemmel a precíziós mezőgazdaság területén. Nyitottak vagyunk a keleti együttműködésekre is az Egy övezet egy út konzorciumon belül. Támogatjuk a több száz hallgatót segítő hosszú és rövidtávú mobilitási programokat. Fontos fókuszterület az innováció, melynek területén kiválóan teljesít a Debreceni Egyetem. A fejlődésre a technológiai transzferek útján van a legnagyobb lehetőség, ösztöndíjjal, kiválósági programmal, publikációs díjjal, innovációs versennyel segítjük az új ötletek megjelenését - tette hozzá a testület elnöke.
A TTTT idei ülésének díszvendége Kapu Tibor, a HUNOR Magyar Úrhajós Program asztronautája volt, aki élményeiről, a kilövést megelőző felkészülés tapasztalatairól, innovációiról, az űripart támogató kísérletekről számolt be előadásában, valamint a kognitív és egészségügyi űrhajós kiválasztás folyamatáról beszélt.
- Életem meghatározó pillanatait éltem át, még akkor is, ha a felkészülés során minket ért 7G-s terhelés embert próbáló volt. Hatalmas hálával tartozunk a Magyar Honvédségnek, ahol vadászgépek segítségével végeztük a tesztelést. Emellett még kisrepülőgépes jogosítványt is szereztünk, mivel a repülés és az űrrepülés nem választható el egymástól. A felkészülés során műrepülésen, hat napon át tartó, a természetes fénytől elzárt izolációs képzésben is részt vettünk a Terrorelhárítási Központ segítségével. Rengeteget tanultunk önmagunkról, tanulságos volt a digitális technológia nélküli, több napos elzárás. Annyira élvezetes volt a kilövés előtti felkészülés, hogy bármikor újra részt vennék benne - foglalta össze az asztronauta.
Kapu Tibor elmondta, hogy összesen huszonöt kísérletet végeztek a Nemzetközi Űrállomáson, ebből néhányat röviden ismertetett a TTTT-professzorok előtt. Kiemelte, mivel minden felbocsátott kilogramm nagyon költséges, ezért azt is vizsgálták, hogyan lehet ezek súlyát csökkenteni úgy, hogy közben az eszközök a lehető legtovább működhessenek. Tanulmányozták az űrállomásra szállított gyógyszerek megváltozott hatóanyagát, a Jupiteren és a Szaturnuszon lévő, illetve az azokhoz hasonló légköri jelenségek előidézésén dolgoztak, egy gyufásdoboz méretű doziméter segítségével az űrhajósok testét ért sugárzásokat mérték, virtuális valóság technológiával működő szenzorokkal agyi aktivitást vizsgáltak, az első robotizált TCD-rendszerrel (Transzkraniális Doppler) agyi vérkeringést mértek, valamint a búza, a retek és a paprika növekedését tanulmányozták speciális technológia segítségével. Ez utóbbi két tématerület a Debreceni Egyetemhez kötődik. Kapu Tibor hangsúlyozta, hogy minden vizsgálatnak az volt a célja, hogy megmutassák: ha ezek a termékek képesek a világűrben működni, akkor a földi környezetben is megállják a helyüket.
A konferencia részeként ülésezett a Gazdaság,- élelmiszer- és agrártudomány munkacsoport, az Élettudományok munkacsoport, a Humántudományok munkacsoport, valamint a Természettudomány, építészet, mobilitás, műszaki, IT munkacsoport.
A résztvevők ezeken az alkalmakon a tudományok és az innováció kapcsolódási pontjairól, a tudományos karrierút hátteréről, valamint a kutatói életpálya kihívásairól tartottak előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket. A testület tagjai találkoztak a GTIDEA Kiválósági Ösztöndíjat elnyert doktorandusz hallgatókkal, akik bemutatták kutatási területeiket és eredményeiket.
DE Sajtóközpont - BZ
