– Az új tanév kezdetén nekünk kell továbbadni a fiataloknak azt a hitet, meggyőződést, hogy a tanulás mindennél fontosabb, a felsőoktatás, a tudomány egyedülálló érték. Bele kell kapaszkodnunk azokba az időtálló értékekbe, amelyek szilárd alapját képezik a kultúránknak. Az egyetemi eszme, a felsőoktatás hagyományai, a tudomány és a kultúra tisztelete a legalapvetőbb értékeink közé tartoznak – fogalmazott Szólláth Tibor, az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja a Debreceni Egyetem tanévnyitóján. Hozzátette: a jelenlegi, viharos időszakban – amikor világméretű járvánnyal küzd az emberiség, gazdasági válság szélén táncol a világ és háború tört ki a közvetlen szomszédságunkban – mindennél fontosabb az oktatás.
Az alapítványi vezető hangsúlyozta: a Debreceni Egyetem az egyik legnagyobb múltú felsőoktatási intézmény Magyarországon, amely olyan tradíciókból táplálkozik, ami európai összehasonlításban is egyedülállónak számít.
- A Debreceni Egyetem ma legalább olyan fontos regionális tényező, mint a régi időkben a messze földön híres Református Kollégium volt. A tradíció tovább él, a debreceni felsőoktatás szilárd alapokon áll, manapság már a világ több mint száz országából érkeznek ide hallgatók – emlékeztetett Szólláth Tibor köszöntőjében.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő elmondta: a 485. felsőoktatási év kezdődik most meg Debrecenben, mely idő alatt csaknem egymillióan folytatták itt tanulmányaikat. Az ide jártak nagyrésze valószínűleg úgy emlékszik vissza életének erre a szakaszára, mint a legszebb évekre.
– Önök már felnőttek, szabadok, önmaguk döntenek a sorsukról, de mégis olyan kötöttségek nélkül, ami a későbbi felnőtt életükre már nem lesz jellemző. Éljenek ezzel a szabadsággal! Debrecen mindent megad ehhez – fogalmazott.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára beszédében gróf Klebelsberg Kuno miniszterségét, a magyar felsőoktatás aranykorát idézte fel. Kiemelte: akkor készült el az ország akkori harmadik legnagyobb épületberuházásaként a Debreceni Egyetem Főépülete, amelyet a világgazdasági válság közepén avattak fel.
– Magyarország akkor állt a legközelebb Európa és a világ élvonalához, amikor volt koncepciózus tudománypolitikája és befektetett a felsőoktatásba. Ez ösztönzött minket arra, hogy olyan volumenű egyetemi fejlesztéseket indítsunk el, amilyeneket az idén száz éve hivatalba lépett Klebelsberg Kuno minisztersége óta nem látott az ország – hangsúlyozta.
Hankó Balázs szerint akárcsak a trianoni traumát követő időszakban, úgy most is a felsőoktatás megújítása az egyik pillére nemzetünk megerősítésének. Ennek jegyében a felsőoktatás finanszírozása mára elérte a GDP 2 százalékát, mellyel Európa élvonalába tartozunk, sosem költöttünk még ennyit ilyen célra.
Hozzátette: a Debreceni Egyetem Tudományos és Innovációs Parkja is számíthat az állam segítségére.
– Van mit tanulni Debrecentől. A Debreceni Egyetem működése a jó példa arra, hogy a modellváltott, megújult struktúrának, ökoszisztémának hogyan kell működnie. Az első eredmények azt mutatják, hogy a fejlesztési irányok jók, hiszen haladunk előre a nemzetközi rangsorokban. Míg két éve a világ két felsőoktatási rangsorában csak 8-8, ma már egyaránt 11-11 magyar egyetem szerepel, ezekbe jár hallgatóink kétharmada. A Debreceni Egyetem mind a két világrangsorban dobogós helyen áll. A globális rangsorok mellett a szakterületi rangsorok között is évről évre jobban teljesít a DE, a 2022-es US rangsorban például 5 helyett immár 7 szakterülettel képviselteti magát az egyetem, amelyek közül például az agrártudományok az igen előkelő 200. helyre kerültek – ismertette.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a Debreceni Egyetemen szerzett diplomát a munkaerőpiac is nagyra értékeli, ma egy diplomás szinte azonnal munkát kap és átlagosan kétszer annyit keres, mint az ezzel nem rendelkezők.
– Azért dolgozunk, hogy legalább egy egyetemünk a világ 100 legjobbja között legyen, három intézményünk pedig az Európai Unió legjobb száz egyeteme közé kerüljön 2030-ra. Ehhez a nemzetközi hallgatói létszámot megduplázzuk. Arra törekszünk, hogy a magyar diplomások aránya a V4-es országok közül itt legyen a legmagasabb – jelentette ki Hankó Balázs.
Az elsőéves hallgatók ünnepélyes eskütételét követően a tanulmányaikat most kezdő magyar és külföldi hallgatók vették át az egyetemi évekre szóló jelképes tanulmányi füzetet az egyetem karain tanuló társaik nevében a dékánoktól.
Debrecen új polgárait Barcsa Lajos alpolgármester köszöntötte, beszédében kiemelte a Debrecen Egyetem és a város önkormányzatának szoros kapcsolatát.
– Az egyetem képzési és kutatási struktúrája, oktatási és tudományos teljesítménye, innovációs lehetőségei erőteljesen összefonódnak a város által kínált előnyökkel. A Debreceni Egyetem az egész magyar, de a nemzetközi felsőoktatási szektor számára is példamutató abban, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a város és a régió munkáltatói igényeit és azokhoz igazítja oktatási kínálatát – emelte ki Barcsa Lajos.
Mint mondta: a debreceni intézmények, az önkormányzati és a magánszektor jelentős mértékben épít a városban koncentrálódó szellemi tőkére, a Debreceni Egyetemen tanulókra és a már itt végzettekre. A pályakezdők gyors itteni elhelyezkedését az teszi lehetővé, hogy 2014 óta csaknem 10 milliárd euró, vagyis 4 ezer milliárd forint értékű beruházás érkezett városunkba, aminek köszönhetően 12 ezer új munkahely jött létre. Ezzel párhuzamosan a debreceni bruttó átlagkereset is növekszik. Bejelentette, hogy a magas albérletárak miatt - a pályakezdőkre koncentráló – bérlakásprogramot indít a debreceni önkormányzat.
Csont István, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke arra emlékeztetett, hogy 2020-ban és 2021-ben a koronavírus, idén az ukrajnai háború és a nemzetközi energiaválság nehezíti életünket.
- Az, ami az elmúlt években történt a világ iskoláiban, sokkal hamarabb felnőtté tette a diákokat, mint az korábban megszokott volt. A koronavírus miatt világszerte hallgatók millió kényszerültek iskolapadok helyett távoktatásban tanulni. Nemcsak tanítani, hanem tanulni is másképp kell ilyen helyzetben – mondta.
Az ünnepségen a Debreceni Egyetem azon hallgatóit köszöntötte az intézmény vezetése, akik az elmúlt időszakban kiemelkedő nemzetközi sportsikereket értek el. Elismerésben részesült Battai Sugár Katinka rekreáció és életmód szakos hallgató, aki a női vívóválogatott tagjaként vett részt a vívó világbajnokságon, és aranyérmet nyert. Bragato Giada sportközgazdász-hallgató a kajak-kenu világbajnokságon bronzérmet, az Európa-bajnokságon pedig arany- és ezüstérmet szerzett. Kozák Luca pénzügy és számvitel szakos hallgató a müncheni atlétikai Európa-bajnokságon 100 méteres gátfutásban ezüstérmes lett. Olasz Anna Gréta sportközgazdász szakos hallgató nyílt vízi úszásban Európa-bajnoki és világbajnoki ezüstérmet ért el, Senánszky Petra sport- és rekreációszervezés szakos hallgató pedig uszonyosúszásban szerzett aranyérmet a Világjátékokon.
Az ünnepi szenátusi ülés keretében egyetemi kitüntetéseket és címeket is átadtak az intézmény vezetői.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara a kar kapcsolatainak fejlesztése érdekében végzett kimagasló munkájának elismeréseként Pro Meritis Interfacultatis-díjat adományozott Póser Zoltán vezető-kormányfőtanácsosnak.
A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának küldöttgyűlése a hallgatók érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő szakmai és vezető tevékenységért a „Pro Auditoribus Universitatis Debreceniensis Díjat” Pintér Ákos egyetemi tanárnak, rektori biztosnak ítélte oda.
A Bölcsészettudományi Kar javaslatára a honvédelmi, katonai vonatkozású tantárgyak gondozásában és a hosszútávra visszanyúló, kiemelkedő szakmai kapcsolatok ápolásában kifejtett magas színvonalú munkássága elismeréseként címzetes egyetemi tanári címet kapott Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka.
Az „Alumni Díj” azon szervezetek részére adományozható, amelyek a Debreceni Egyetemmel szoros tudományos és/vagy szakmai kapcsolatot ápolnak, támogatják az intézményt céljainak megvalósításában és kiemelt foglalkoztatói a Debrecenben végzett hallgatóknak. Az egyetem vezetésének egybehangzó döntése alapján a „Debreceni Egyetem Alumni díját”, illetve a cím használatát idén az OTP Bank Nyrt. érdemelte ki.
A Debreceni Egyetem rektora, az angol nyelvű képzés indulásának 35. évfordulójáról is megemlékezve, Pro Universitate Debreceniensi 2000 emlékérem kitüntetést adományozott Seres Józsefnek, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgató-helyettesének.
A Debreceni Egyetem Szenátusa Pro Universitate-díjat adományozott Búvár Géza Széchenyi-díjas agrármérnöknek, a MÉK címzetes egyetemi tanárának. A Debreceni Egyetem Szenátusa ugyancsak Pro Universitate-díjat adományozott Harhai Zsoltnak, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság regionális igazgatójának.
Szintén Pro Universitate-díjat vehetett át Lengyel Miklós, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára.
Sajtóiroda - OCs
