A tűzvédelmi szakmai napon hét előadás hangzott el, melyeket elsősorban EHS szektorban dolgozók, vagyis a környezet- és munkavédelemmel, foglalkozásegészségüggyel és iparbiztonsággal foglalkozók, valamint épületüzemeltetők követtek. Egyebek mellett arról esett szó, hogy mit és hogyan ellenőriz a tűzvédelmi hatóság, az épület fenntartóknak milyen a tűzvédelemmel összefüggő ellenőrzési és karbantartási kötelezettségeik vannak, valamint beszéltek az ezzel kapcsolatos esetleges biztosítási, polgárjogi, büntetőjogi, illetve kártérítési következményekről is.
Kocsis Dénes László, a rendezvény szervező DE Műszaki Kar (MK) Környezetmérnöki Tanszék vezetője a hirek.unideb.hu-nak elmondta: az EHS-szakemberképzést az országban elsőként a DE akkreditáltatta és vezette be 2017-ben. A mai napig itt oktatják a legtöbb szakembert, napjainkig több mint 300-an szereztek a területen diplomát az intézményben. Más hazai egyetemek EHS-képzései is a debreceni tematika szerint működnek – tette hozzá a tanszékvezető.
- Az EHS-oktatást ipari, piaci igényekre reagálva hoztuk létre. A Debreceni Egyetemen végzettek azóta is visszaigazolják, hogy jó döntést hoztunk hat éve, valóban szükség van erre. Ma is olyan nagy a hiány az EHS-szakemberekből, hogy a képzésben végzettek válogatni tudnak a munkahelyek között – fogalmazott Kocsis Dénes László.
A konferencián tartott előadásában a Debreceni Egyetem biztonsági főigazgatója, Kovács Ferenc elmondta: a felsőoktatási intézmény összesen 554 épülettel rendelkezik, melyek együttes alapterülete csaknem 645 ezer négyzetméter. Ahhoz, hogy ezek az ingatlanok megfeleljenek a tűzvédelmi előírásoknak a DE illetékes munkatársai 3 600 tűzoltókészüléket, csaknem ezer tűzgátló ajtót, 300 fali tűzcsapot, 100 földfeletti tűzcsapot, valamint 50 ezer tűzjelző érzékelő berendezést tartanak karban, cserélnek rendszeresen.
- A tűzvédelmi eszközök működtetése minden vállalatnak, intézménynek kötelessége. Ezek karbantartásáról pontos és részletes dokumentációkat kell vezetni, melyek sokszor rendkívül időigényes feladatok. Ráadásul ezt a munkát a tűzvédelmi hatóság, auditorok, minőségellenőrök, biztosítók ellenőrzik, adott esetben szankcionálják is – magyarázta a szakmai napon a fiREG Kft. fejlesztési vezetője.
Fekete Attila kifejtette: ezek egyszerűsítésére 2017-ban egy olyan digitális tűzvédelmi nyilvántartó szoftvert hoztak létre, amely radikálisan lecsökkenti a papír mennyiségét és hatékonyabbá teszi a tűzvédelmi eszközök karbantartásának dokumentálását. Elsőként az autó- és a gyógyszeripar, majd az intézmények, létesítményfenntartók választották ezt a korszerű formát, mely megoldás azóta is gyorsan terjed. Ez annak is köszönhető, hogy 2020-ban elfogadták azt a jogszabályt, amely szerint már nem szükséges papíron vezetni a nyilvántartásokat, azok elektronikusan is rögzíthetők.
A Debreceni Egyetem is szerződött a céggel tavaly szeptemberben, 500 eszközre vonatkozó licence-t vásárolt az intézmény. A kedvező tapasztalatok nyomán erre az évre már kétezer ilyen matricát igényeltek a DE tűzvédelemmel foglalkozó szakemberei.
Sajtóközpont - OCs
