A magyarországi gyógyszertárak nagyjából a XIX. század közepéig helyben készítették az orvosságokat, melyek iránt az 1800-as végére oly mértékben megemelkedett a kereslet, hogy már nem győztek eleget gyártani belőlük. Ebben néhányan meglátták az üzleti lehetőséget, és gyógyszergyártó kisüzemeket hoztak létre, melyek lassan háttérbe szorították a patikák helyben készített termékeit – idézte fel Szabó Attila, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának óraadója.
A szakgyógyszerész kifejtette: az Osztrák-Magyar Monarchia idején sok új kórház létesült hazánkban, a betegek ellátásához pedig, egyre több gyógyszerre volt szükség, így sajátos munkamegosztások születtek. Egyes kisebb forgalmú gyógyszertárak az általuk készített gyógyszertöbbletet felajánlották sokak által látogatott más gyógyszertáraknak. Többen idővel már nem csak egy- két gyógyszertárral, hanem sokkal kötöttek ilyen – mai szóval – beszállítói megállapodásokat, így lassan felhagytak az eredeti tevékenységükkel, és üzemmé, gyárrá nőtték ki magukat.
Az első vegyészeti gyárat 1847-ben Zólyomi Wagner Dániel magyar gyógyszerész hozta létre Pesten, Nádor nevű gyógyszertárának laboratóriumából. Az üzlet nem volt töretlenül sikeres, több újrakezdést követően előbb ifjabb Wagner Dániel, majd annak fia, Jenő vitte tovább. Végül a vállalat 1877-ben tőkehiány miatt megszűnt .
Richter Gedeon 1895-ben szerzett gyógyszerészi diplomát, mellyel előbb több gyógyszertárban dolgozott, majd 1897-1901 között európai tanulmányútra ment. Hazatérve megvásárolta a budapesti Üllői út 105. szám alatt működő Sas patikát, melynek laboratóriumában kutatni kezdett. Legelső készítménye a vérnyomást emelő mellékvesekéreg kivonata volt, mely adrenalint tartalmazott, és 1902-ben került forgalomba. A kis üzem készítményei iránt annyira megnőtt az érdeklődés, hogy Richter 1906-ban gyógyszergyárat alapított, az I. világháború kitörésekor már 28 gyógyszerszabadalommal rendelkeztek.
Wolf Emil és Kereszty György vegyészmérnök 1910-ben létrehozták az Alka Vegyészeti gyárat, amely a magyar szintetikus gyógyszergyártás bölcsőjének tekinthető. Céljuk volt, hogy ne csak növényi és állati eredetű anyagok feldolgozásával, hanem kémiai szintézisek segítségével állíthassanak elő gyógyszerhatóanyagokat. A vállalat 1913-tól részvénytársasággá alakult, és felvette a Chinoin márkanevet.
1936-ban már több mint 20 kisebb-nagyobb gyógyszer-vegyészeti vállalatot tartottak nyilván Magyarországon. Abban az időben a Richter és Chinoin gyárak termékei a világpiacot is meghódították, mellyel jelentős devizabevételt szolgáltattak az országnak.
A két világháború között azonban csak két gyógyszergyár működött Budapesten kívül, az egyik Büdszentmihályon, amely települést ma Tiszavasvárinak neveznek, a másik Debrecenben. A cívisvárosi Központi Drogéria Társas Cég 1908-ban kapott gyógyszeráru kereskedésre engedélyt. A gyógyszerkészítést a Hatvan utca 2. szám alatti Nap patika laboratóriumában kezdték el. Elsősorban Debrecen környékéről származó gyógynövényekből nyert készítményeket állították elő. A többször nevet és telephelyet változtató, gyorsan fejlődő cégben a Rex család játszott főszerepet. A II. világháború befejezését követően 1947-ben államosították a céget, és rövid időre a Richterhez csatolták. 1951-ben ismét önállóvá vált az üzem Debreceni Gyógyszergyár néven.
Ekkor kezdtek hozzá a Nagyerdőn, az egyetem közelében egy másik gyógyszerkészítő egység, a penicillin gyár létesítéséhez, melyet egy évvel később adtak át. Az ottani üzemben dolgozták ki a szájon át bevehető V-penicillin gyártási technológiáját. A nehézipari miniszter rendeletére a két debreceni gyógyszergyárat 1960-ban Biogal Gyógyszergyár néven összevonták. A vállalat számos jó nevű készítményt állított elő, komoly külföldi kapcsolatokkal rendelkeztek. Az 1989-es, 1990-es rendszerváltás után az izraeli Teva vásárolta meg a debreceni gyárat 1995-ben, akik a gyógyszeripari profilba nem illő részlegeket eladták, megszüntették.
- A legtöbb hazai gyógyszergyár története nagyrészt a Biogalhoz hasonlóan alakult a II. világháború után. Előbb államosították, összevonták őket, majd a rendszerváltás után ismét magánkézbe kerültek, javarészt részvénytársaságokká alakultak. A ma is működő, közismertek közül így jött létre például az Egis. A Szent-Györgyi Albert által felfedezett C-vitamint a világon elsőként gyártó, valamint az inzulin és a penicillin hazai bevezetésében is jeleskedő Chinoin felvette a részvényeinek döntő részét felvásárló francia Sanofi cég nevét. A tiszavasvári Alkaloida pedig ma indiai kézben van – ismertette Szabó Attila.
A gyógyszerész képzés kapcsán Vecsernyés Miklós, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar dékánja hozzátette, hogy a hazai ipari gyógyszergyártás fejlődésével egyre nagyobb szükség lett jól képzett vegyészekre, biológusokra, orvosokra, gyógyszerészekre.
- Ez az igény magával hozta az ipar és a felsőoktatás kapcsolatának kialakulását, az ipari fejlesztések tudományos hátteret kaptak. A második világháborút követő gyógyszeripari fejlődés Debrecenben főként az antibiotikum kutatás területén volt számottevő. Ennek eredményeként a Biogal és a debreceni felsőoktatási egységek (a Debreceni Orvostudományi Egyetem és a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem) között számos együttműködés alakult ki – idézte fel a kari vezető.
Az akkor még két önálló egyetem az 1990-es években közösen elindította a gyógyszerész képzés megszervezését. A 2000-ben végbement egyetemi integráció felgyorsította a folyamatot. Míg az első évfolyamban 2001-ben, még csak 20 hallgató végzett gyógyszerészi szakon, idén már több, mint 80 magyar és angol nyelven tanuló diák veheti át diplomáját a 2003 óta önálló oktatási egységként működő Gyógyszerésztudományi Karon. A maga nemében európai viszonylatban egyedülálló a kar és a Teva által létrehozott kihelyezett ipari tanszék, amely a legkorszerűbb gyakorlati képzést tesz lehetővé.
Sajtóiroda - OCs
