Emlék és tisztelgés

A Béres András Emlékév programjainak zárásaként a néprajzkutató munkásságát felidéző emlékülést rendezett pénteken a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Tanszéke.

- Béres András szerepe a néptánc-hagyományok gyűjtésében, életben tartásában és felélesztésében megkerülhetetlen – fogalmazott köszöntőjében Keményfi Róbert. A Néprajzi Tanszék vezetője hangsúlyozta: az etnográfus munkássága – bár legismertebbek valóban színpadi néptánc-korográfiái – szerteágazó, hiszen felöleli a viselet, a népzene, a népi kézművesség és a népmesék gyűjtését, feldolgozását egyaránt. 


Ezt a sokszínűséget reprezentálta a Béres András Emlékülés, ahol az előadók – a Néprajzi Tanszék munkatársai, a néprajztudomány frissen avatott doktora és a Néprajzi Doktori Iskola jelenlegi PhD-hallgatói mutatták be egy-egy előadás keretében munkásságának jellegzetes területeit.


A Béres Emlékévben, születésének 90., halálának 25. évfordulóján egész éves programsorozattal emlékeztek a néprajzkutatóra, a Déri Múzeum egykori igazgatójára, a Debreceni Népi Együttes egyik alapítójára, művészeti vezetőjére, néptánc-koreográfusra, a Debreceni Virágkarnevál megálmodójára, akinek munkásságát 2017-ben nyilvánította kulturális örökség kategóriában helyi értékké a Debreceni Értéktár Bizottság.


Az emlékévet záró, a Debreceni Egyetemen rendezett konferencián javaslat hangzott el arról, hogy Béres András munkásságát Kiemelkedő Nemzeti Értékké nyilvánítsák, amelyet Keményfi Róbert bejelentése alapján a Néprajzi Tanszék is támogat.


Sajtóiroda - BZs