A dolmányos varjú számos európai városba költözött be az elmúlt évtizedekben, Debrecenben is drasztikusan megnőtt a populáció az ezredfordulót követően. A városi környezetben változatos és állandó táplálékforrás áll rendelkezésre, másrészt a parkok, az utcák fasorai kiváló fészkelőhelyet kínálnak. A nagymértékű urbanizációhoz hozzájárul a varjúfélék kiemelkedő intelligenciája és ökológiai rugalmassága is.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta folytat kutatásokat a dolmányos varjú városiasodásával kapcsolatban. Nyolc éven keresztül végeztek fészek-monitoringot, országosan elsőként indítottak színes gyűrűs jelölési programot, majd 2014-ben csapdázási kísérletbe kezdtek. Ezzel vizsgálják egyrészt a különböző típusú, varjúfélék esetében releváns élvefogó csapdák hatékonyságát, másrészt egyedileg jelölik meg a befogott madarakat, amelynek köszönhetően további információkhoz juthatnak a városi varjak biológiájáról.
- A legutóbbi idényben – több mint 100 csapdanap során – 28 dolmányos és 250 vetési varjú, illetve két szarka és két csóka került a csapdáinkba. Minden madár bal lábára hagyományos alumínium gyűrűt tettünk, továbbá színes, műanyag gyűrűkkel egyedi jelölést kaptak. A dolmányos varjakat speciális, úgynevezett szárnybilétával is elláttuk. Az így megjelölt varjú nagy távolságból is könnyen észrevehető, akár szabad szemmel is beazonosítható. Folyamatosan nyomon követjük őket, heti több alkalommal történnek megfigyelések. Mivel a programot több fórumon is hirdettük, önkéntesektől is érkeznek visszajelzések – ismertette az eddigi eredményeket Kövér László, a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék tanársegédje.
Az eddig megjelölt 28 dolmányos varjú közül 25-ről már több mint 250 észlelés érkezett, a dolmányosok leggyakrabban az egyetem Böszörményi úti campusa területén, a Doberdó utca környékén, a Nagyerdei Parkban és az Állatkertben tűnnek fel. A gyűrűzés helyétől számított legtávolabbi visszajelzés több mint négy kilométerről érkezett. Közben visszafogások is történtek csapdával, a kísérlet időtartama alatt csaknem száz alkalommal. A szakember szerint bizonyos egyedek egyszerűen csapdafüggővé váltak, ami valószínűleg az állandó, biztos táplálékkal magyarázható.
- A csapdázás eredményei alapján kijelenthető, hogy a ládacsapdák alkalmazása hatékony módszer a varjúfélék befogására városi környezetben is. A munkánk során szerzett gyakorlati tapasztalatok kutatás-módszertani szempontból is jelentősek; felhasználhatók mind a természetvédelemben és vadgazdálkodásban, mind pedig varjúféléket érintő kutatásokban. Munkánkba bárki bekapcsolódhat úgy, hogy ha jelölt varjúegyedet lát, eljuttatja a találati adatot (időpont, helyszín, színes gyűrű kombináció, szárnybiléta sorszáma, esetleg fotó) a koverl@agr.unideb.hu email címre – tette hozzá Kövér László.
A jelölt varjakról videofelvételek is készültek:
https://www.youtube.com/watch?v=ExxWGoF4rRQ
https://www.youtube.com/watch?v=pssKdovCrA8
További információ a programról az alábbi linkeken olvasható:
https://www.researchgate.net/project/Area-fidelity-moving-pattern-of-Ho…
http://www.cr-birding.org/node/4350
Kövér László – Paládi Petra – Tóth Dávid – Juhász Lajos/Sajtóiroda
