A kétnapos, angol nyelvű tanácskozást a Debreceni Egyetem Műszaki Kara szervezi az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) technikai támogatásával. A középpontban az autonóm gépek, az intelligens robotikai alkalmazások és ezek gyakorlati felhasználása állnak.
Husi Géza, a Műszaki Kar dékánja a hirek.unideb.hu-nak elmondta: a rendezvény visszaigazolja, milyen magas szintre jutott a kar fejlődése.
- Műszaki területen a Debreceni Egyetem még nem rendezett ilyen rangú konferenciát. Mára ott tartunk, hogy erre is képesek vagyunk. Több olyan professzor is elfogadta a meghívásunkat, akik csak a legrangosabb rendezvényeken vesznek részt. Ez kiváló lehetőség arra, hogy mi is megmutassuk magunkat – magyarázta a dékán.
Korondi Péter, a DE MK Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék professzora hangsúlyozta: az AMIRA hat vezető előadója közül ketten, Pavol Bauer és Marek Pástor a szervezésben közreműködő IEEE Power Electronics and Motion Control Council (PEMC-C) aktív tagjai. A rangos nemzetközi szervezet állandó titkársága a DE MK-n működik, a két előadó jelenléte ezt a kapcsolatot is erősíti.
- Ez az első olyan konferencia a Debreceni Egyetem Műszaki Karán, amelyet a világ legnagyobb mérnöki szervezete, az Institute of Electrical and Electronics Engineers technikai szponzorként támogat. A szervezetnek világszerte több mint félmillió tagja van. Ahhoz, hogy használhassuk a logójukat, számos minőségbiztosítási elvárásnak kell megfelelnünk – emelte ki Korondi Péter.
Palkovics László, a Debreceni Egyetem Járműipari, Robotikai és Mesterséges Intelligencia Koordinációs Intézetének vezetője egy önvezető járműflotta tapasztalatait ismerteti a rendezvényen. A flottát a ZalaZone tesztpályán és valós városi forgalomban is kipróbálták. A kísérletben egyszerre használták fel a járműdinamika szabályozását szolgáló fedélzeti érzékelőket és beavatkozókat, valamint az úgynevezett forgalmi felhőből érkező információkat.
Pavol Bauer, a Delfti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Fenntartható Energia Tanszékének professzora olyan energiaközpontok kialakítását szorgalmazza, amelyek hatékony és rugalmas energetikai átállást tesznek lehetővé. Ezek több energiahordozót – villamos energiát, hidrogént és hőt – egyesítő mikrohálózatok lennének. Gyenge hálózati és rendkívül dinamikus körülmények között is megbízhatóan működnének.
Radu-Emil Precup, a Temesvári Műszaki Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének professzora a mesterséges intelligencián alapuló megerősítéses tanulásról és a közlekedési alkalmazások szabályozási struktúráiról ad elő. Előadásában a temesvári egyetemen működő Folyamatszabályozási Csoport kutatási eredményei is szerepelnek.
Hans-Peter Kemser, a debreceni BMW-gyárat üzemeltető BMW Manufacturing Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója, a DE MK PhD-hallgatója azt mutatja be, hogyan lehet egy működő autógyárban hatékony tervezést és optimalizálást folytatni. Előadásából kiderül, mit jelent a virtuális gyártás és az úgynevezett szellemautó, és hogyan lehet ezeken a területeken a következő szintre lépni.
Yasuharu Kunii, a japán Chuo Egyetem Természettudományi és Műszaki Karának professzora egy kutatást ismertet, amelynek célja olyan robotok fejlesztése, amelyek magas kockázatú, ismeretlen természeti környezetben is hosszú távon képesek túlélni és működni, például a Holdon. Ehhez azt is vizsgálni kell, hogyan fejlődik a robotok közössége új egységek bevezetésekor, és hogyan lehet a közös funkciókat frissíteni, bővíteni.
Marek Pástor, a Kassai Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszékének docense szerint a teljesen autonóm rendszerek, az automatikusan vezérelt járművek, az elektromos mobilitás és a fejlett ipari robotika felé tartó gyors átállás alapvető változást igényel a teljesítményelektronikai architektúrákban. Előadásának középpontjában a fejlett fáziseltolásos DC/DC-átalakítók állnak, amelyek az autonóm rendszerek energiaátalakításának és kezelésének kulcselemei.
Sajtóközpont – OCs