A nyelvrokonság kiemelt fontosságát mutatja, hogy már 1914-ben, a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem első tanévében lehetett finn nyelvet tanulni a Bölcsészettudományi Karon.
A november 8-i nyílt napon hallgatók, oktatók mutatták be Finnország múltját, jelenét, jövőjét. Előadásaikban felidézték Finnország történelmét, de az érdeklődők megismerkedhettek az északi ország sportolási, kulturális, zenei és gasztronómiai tradíciói mellett a napjainkban kínált ösztöndíj-lehetőségekkel is.
A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára a programsorozathoz kapcsolódva „100 könyv Finnországból” címmel kiállítást rendezett a magyarul is hozzáférhető kötetekből a Nagykönyvtár előterében.
- A legutóbbi 10 éve termése, több mint 100 könyv, 30 kiadó és 30 fordító munkája az, ami a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Finn Nagykövetség és a Finnagora közös könyvespolc-installációjaként a finn szép- és gyermekirodalomból ad ízelítőt – hívta fel az időszakos kiállítás érdekességeire a figyelmet Maticsák Sándor, a Finnugor Tanszék vezetője.
- A nyelvrokonság mellett a hasonlóság, de még a különbözőség is több mint ezer éve köti össze a finneket és a magyarokat. Hasonlóság a nyelvben, különbözőség – többek közt – az irodalomban, amelynek legismertebb darabja Magyarországon a Kalevala – mondta a megnyitón mondott beszédében Imre László akadémikus, a Magyar Irodalom-és Kultúratudományi Intézet professor emeritusa, aki vendégprofesszorként egykor éveken át tanított a Helsinki Egyetemen.
A programsorozat folytatásaként november 8-9-én a Finn Nagykövetség közreműködésével konferenciát rendez a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék.
Sajtóiroda - BZs
