A tudás szerepe az állattenyésztésben

A népesség gyarapodása miatt növekedő élelmiszerigényről és a biotechnológia forradalmi szerepéről is beszélt Jávor András rektorhelyettes a Debreceni Egyetem Kossuth Gyakorlójának tehetséggondozó programsorozatában.

A kameruni mini és a wallisi feketeorrú kecskék, a holland bóbitás tyúkok, valamint a fecskehasú és vörös mangalica fajták sajátosságainak tenyésztésben betöltött szerepéről is szó volt a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola Tudós és Iskola – tudósiskola című tehetséggondozó programsorozatának március 24-ei előadásán.

- A föld népessége lassan eléri a hétmilliárdot, így egyre nagyobb az állattenyésztők felelőssége, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert állítsanak elő az emberiségnek – hangsúlyozta Jávor András professzor, aki maga is a Kossuth-gimnáziumban végzett 1970-ben. A Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese kifejtette: a természet törvényszerűségeit nem lehet megváltoztatni, viszont a legkorszerűbb technológiai eszközökkel – genetika, genomika és proteomika – hatékonyabbá lehet tenni az állattenyésztést.

Jávor András ismertette azokat a takarmányozási eljárásokat és egyéb módszereket, amelyekkel gazdaságosan növelhető az állatok súlygyarapodása, jobb minőségű lesz a húsa, nő a tej-, tojás- és gyapjútermelő képessége.

Előadása végén a rektorhelyettes az érdeklődő diákoknak egy laborlátogatási lehetőséget ajánlott fel az egyetem Állatgenetikai Laboratóriumába, ahol többek között élelmiszer-hamisítási vizsgálatokat, génazonosítást és genomszerkesztést végeznek a kutatók.

A Tudós és Iskola – tudósiskola ismeretterjesztő program szeptemberben indult az egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájában. A rendezvénysorozat keretein belül havonta más-más tudományterület neves képviselői tartanak előadásokat a végzős gimnazistáknak.

 

Sajtóiroda