A szeptember 26-án, pénteken a Református Kollégium Dísztermében rendezett konferencia Cseszkó Gyulának (1902-1945) és feleségének, Hadady Emmának (1907-1944) állított emléket.
Cseszkó Gyula Hódmezővásáron született, orvosi tanulmányait Debrecenben végezte, focizott a DEAC-ban, 1929-ben kapott diplomát és 1931-ben, a világgazdasági válság alatt, egy holland missziós társaság megbízásából a Holland Indiákon – ma Indonézia –, Celebesz szigetén dolgozott mint orvos-misszionárius. A II. világháború alatt, a japán megszállás idején a japánok internálták, amelynek következtében 1945-ben életét vesztette. Feleségét, Hadady Emmát a japán katonai rendőrség kémkedés gyanújával letartóztatta, brutálisan megkínozta, majd nyilvánosan lefejezték. Négy kiskorú gyermeküket egy bennszülött ápolónő mentette meg, bújtatta el, míg egy angol katonai egység ki nem szabadította és Ausztráliába vitte őket.
A református egyház Cseszkó Gyulát egyik mártír misszionáriusának tekinti.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében Máté evangéliumából Jézus utolsó prédikációjának részletét idézte fel: „éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.”
- Jézus elkezd emlékezni, fölemleget élethelyzeteket. Mérlegre kerülnek a hétköznapok tettei. Jézus elkezd majd emlékezni a Cseszkó-házaspár életére, a vásárhelyi évekre és a hollandiai időszakra, az indonéziai gyógyításra és a kórházalapításra, meg az összes jótettükre, és a mártíromságukra is emlékezni fog. Ezek a tettek a hit gyümölcsei voltak, a hit természetes megnyilvánulásai voltak, amikre Jézus egytől-egyig emlékezik! Miközben orvos-misszionáriusokként végezték a dolgukat a bennszülöttek között, akkor azt krisztusi szeretettel tették úgy, mintha magával Jézussal tették volna. A Cseszkó-házaspár cselekvő, önzetlen élete legyen ma is példa számunkra – hangsúlyozta a püspök.
A tanácskozás résztvevőit a Holland Királyság nevében Yvette Szepesi nagykövet-helyettes üdvözölte.
- A Cseszkó család története a bátorság és az odaadás példája, ami mind a mai napig példaként szolgál azok számára, akik az önzetlenséget és az emberbaráti szeretetet választják. Olyan történet, amely egyben a holland és a magyar nép közötti kapcsolatokat és barátságot újra és újra megerősíti – emelte ki Yvette Szepesi.
Az eseményen jelen volt a mártír házaspár leszármazottja, Cseszkó Emma, aki prezentációjában archív fotók és dokumentumok segítségével idézte fel nagyszülei életútját.
- A konferenciát hagyományteremtő szándékkal indítottuk útjára, remélve, hogy a jövőben a holland-magyar kapcsolatok és a missziótörténet találkozási pontjai mentén rendszeresen tudunk majd tudományos tanácskozásokat szervezni – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Pusztai Gábor. A DE BTK Holland-Magyar Kapcsolatok Kutatócsoport vezetője, a konferencia egyik szervezője Cseszkó Gyula a keresztyén misszió szolgálatában témakörben tartott előadást.
A rendezvény előadói felidézték – többek között – a család hódmezővásárhelyi gyökereit és a magyarok 20. század eleji tevékenységét a Holland Indiákon.
Celebeszen az egykori missziós kórház előtt ma Cseszkó Gyula szobra áll, amelyet a helyi lakosok közadakozásból állítottak. Idén júniusban Hódmezővásárhelyen pedig emléktáblát avattak Cseszkó Gyula és felesége tiszteletére.
Sajtóközpont – BZs
Fotó: DRHE
