Hogyan sajátítják el anyanyelvüket a kisbabák? Erre is kereste a választ legújabb könyvében a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének tanársegédje, Fehér Krisztina.
A társas-kognitív nyelvészet, ezen belül a fonológia, a morfológia, a nyelvelsajátítási, nyelvelméleti-tudománytörténeti kérdések jelentik Fehér Krisztina fő kutatási területét. Nemrég jelent meg legújabb műve a Babák a hangok világában címmel. Ez egy olyan ismeretterjesztő könyv, amely nem csupán a nyelvelsajátítással és a babanyelvvel foglalkozik, hanem ezekkel kapcsolatosan a szociolingvisztika, pszicholingvisztika és fonológiai területeket is ötvözi. A babanyelvvel és babákkal kapcsolatos tényeket és tévhiteket tárgyalja, valamint a konkrét nyelvészeti, hangtani tematika is terítékre kerül.
- A könyvem összekapcsolja a fentebb említett három tudományterületet, amire eddig még nem volt példa. Ezen felül jellemző, hogy a gyereknyelvi kutatások nagy része külföldi kísérleteken alapul, tehát nagyon kevés a magyar nyelvű gyerekekre vonatkozó anyag. Mivel magyar nyelvészeti tanszéken dolgozom, igyekeztem minél több mindent magyar nyelvi kísérleteken illusztrálni, magyar jelenségeken bemutatni egy-egy témát az olvasók számára – hangsúlyozta Fehér Krisztina a Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport és a DAB Nyelvtudományi Munkabizottság május 17-ei közös könyvbemutatón.
A szerző 2013 óta írja Babanyelv blogját, így már van tapasztalata abban, hogy mi a különbség, ha tudóstársainak ír egy publikációt, vagy ha a szakmán kívülre, laikusoknak mutat be egy témát.
- Hazánkban nem annyira elterjedt, hogy egy kutatónak ismeretterjesztő műfajban is jelennek meg cikkei. Nehéz úgy írni, hogy ne használjak bizonyos bevett szakterminusokat, márpedig ezeket ki kell hagyni, ha le akarjuk kötni az olvasót. Amit viszont szeretek benne, az az, hogy szerzőként ilyenkor beleírhatom a saját tapasztalataimon alapuló élményeimet is – magyarázta a szerző.
Fehér Krisztina hangsúlyozza: kötetével nem a gyermeknevelési könyvpiacra kíván belépni, inkább az a célja, hogy a nyelvelsajátítás bemutatása mellett megismertesse az olvasókkal a kutatók, a nyelvészek életét. A könyvét az érdeklődő szülőknek, illetve azon egyetemistáknak szánja, akik még ismerkednek a tudományos kifejezésekkel – véleménye szerint számukra ez hasznos bevezető lehet tanulmányaik első éveiben.
A könyv olyan elterjedt hiedelmeket is tisztáz, mint például a kétnyelvű környezet káros hatása a kisgyermekek számára.
- A szakmában az az elfogadott álláspont, hogy ez kifejezetten jó a kicsiknek. Nyelvészek, pszichológusok között manapság már nem nagyon találni olyat, aki az ellenkezőjét állítaná. A hétköznapi olvasó azonban gyakran más véleményen van, ezt nagyon jól tükrözik a különböző blogos, fórumos megnyilvánulások. Ezek biztosan sok szülőt meggátolnak abban, hogy kétnyelvű gyereke legyen, holott ennek nem lenne semmilyen akadálya, pláne nem káros hozadéka – emeli ki Fehér Krisztina.
Sajtóiroda - SBD
