A Debreceni Egyetem új sporttudományi képzéseiről , sporttudományi szakkollégium indításáról, az intézmény tudomány-egyetem-sport területén végzett modellértékű munkájáról, valamint az utánpótlás-képzési rendszer debreceni gyakorlatáról is szó lesz a Testnevelési és Sporttudományi Szakmai Kollégium ülésén szeptember 28- 29-én a Debreceni Egyetemen.
A tanácskozást minden félévben más sporttudományi képzést folytató felsőoktatási intézményben tartják, most először rendezik Debrecenben. A testület feladata, hogy a magyarországi sporttudományi alap- és mesterszakoknak a képzési, háló- és mintatervét egyeztesse a nemzeti sportstratégiai tervekkel, az országos sportági szakszövetségek elvárásával, a felvevőpiac, azaz klubok, egyesületek igényeivel. Az intézmények (TE, PTE, SZTE, NYME, ELTE, EKE, NYE és DE) vezetői a mostani találkozón a 2017-től várható új alap- és mesterszakokkal, illetve a doktori képzéssel kapcsolatos aktuális kérdéseket vitatják meg.
- 2005-ben, a bolognai rendszer bevezetésével a magyar sporttudományi felsőoktatás jelentős mértékben átalakult. A Debrecenben elinduló új sporttudományi alapszakok (sport- és rekreációs szervező alapszak, az osztatlan testnevelőtanár szak 10 szakpárral), valamint az új mesterszakok (sportközgazdász, okleveles szakedző, sportmenedzser) beindításával az a célunk, hogy a magyar képzések újra megfeleljenek a piac elvárásainak – hangsúlyozta Balogh László. A Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének vezetője hozzátette: az országos szakmai munkát irányító testület döntései jó néhány évre meghatározhatják a magyarországi sporttudományi felsőoktatás útját.
Szilvássy Zoltán rektor köszöntőjében kiemelte: kevés olyan téma van, amely a sporttudománynál hangsúlyosabb lenne a Debreceni Egyetemen, hiszen a sportegészségügy, a sportoktatás, a testnevelőtanár-képzés, a sporttudomány terápiás megközelítése – mind meghatározó terület az intézményben.
Bács Zoltán kancellár felidézte: a Debreceni Egyetem az elmúlt tíz évben rengeteget tett azért, hogy tagja legyen ennek a sporttudományi közösségnek.
- Az elmúlt 12 év eredményeként ma már teljes jogú tagjai vagyunk ennek a csapatnak, s megfelelő tudományos hátteret nyújtva együtt tudjuk előremozdítani a magyar sport ügyét – fogalmazott Bács Zoltán.
Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, a Debreceni Egyetem díszdoktora elmondta: a két egyetem több területen is együttműködik.
- Egyrészt az élettani területen, terhelésdiagnosztikában azonos protokollok mentén hajtjuk végre a vizsgálatokat a sportolóknál, a tehetségkiválasztásban, illetve mérjük azokat a paramétereket, amelyek nélkül ma már nincs világszínvonalú képzés. Másrészt a meghirdetett szakoknál olyan tantárgyi képzések vannak, amelyek közösen dolgoztunk ki, így ki tudjuk egészíteni egymást a képzésben, oktatásban. Harmadrészt csúcsvezetői, rektori szinten megállapodást kötöttünk a további sporttudományi fejlesztésekről – sorolta Mocsai Lajos.
A Testnevelési Egyetem rektora elárulta: a Debreceni Egyetem lépéselőnyben van, ők ugyanis még most indították azt a fejlesztést, aminek köszönhetően a következő három évben a világ egyik legmodernebb sportegyetemévé válhat a Testnevelési Egyetem.
- Az egészséges „rivalizálásnak” köszönhetően egymást fogja húzni a két egyetem az alap- és az alkalmazott kutatásokban. A létesítményekben és a felszereltségben megpróbáljuk úgy kiegészíteni egymást, hogy a két intézményben a világ csúcstechnológiája legyen jelen – tette hozzá Mocsai Lajos.
A tanácskozáson részt vesz Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal főosztályvezető-helyettese is, aki közölte: a hivatal mindent megtesz a képzések átalakításának sikeréért, így például aktívan részt vesz a diákok tájékoztatásában.
Sajtóiroda - TPL
