A szakmai fórum a digitalizációs eszközökkel támogatott hatékonyabb mezőgazdasági termelés, illetve a precíziós gazdálkodás eddigi tapasztalatait mutatta be. A konferencián szó volt az új támogatási és szabályozási rendszerekről, valamint az agrárképzés kihívásairól is.
- A mezőgazdaság digitalizációja az üzemi termelés és az energiahatékonyság növekedését eredményezi. A magyar agrárium csak akkor tudja megőrizni, illetve növelni versenyképességét, ha alkalmazza a digitális technológiákat, ehhez viszont olyan szakemberekre van szükség, akik az új technológiákat kellő szaktudással alkalmazzák, a begyűjtött adatok feldolgozása mellett képesek a digitális információkat a gyakorlatban hasznosítani – fejtette ki Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese a növénytermesztés kihívásaival foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen.
Harsányi Endre a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon (MÉK) idén szeptemberben induló precíziós mezőgazdasági mérnöki alapképzés bemutatását követően kiemelte: a szak támogatása érdekében jelentős fejlesztések zajlottak az egyetemen, amelyek részeként teljesen megújult a DE eszközparkja. Az intézmény mintegy ezer hektáros tangazdasága mellett a legkorszerűbb drónok és szenzorok segítik a hallgatók gyakorlati képzését, továbbá rendelkezésre áll az egyetem szuperszámítógépe is.
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja a szaktanácsadók és a képzések fontosságát emelte ki.
- A precíziós gazdálkodás nem cél, hanem eszköz. Az európai uniós mezőgazdasági irányelvek, a Green Deal, a zöldítés céljainak - a növényvédőszerek és a műtrágya mennyiségének csökkentése - elérésében nagyban segíti, segítheti az agrárvállalkozásokat a digitalizáció. Azok a gazdálkodók azonban, akik nem számolnak a digitális technológia használatával, lemaradnak – jelentette ki Szólláth Tibor.
Az agrárkamara alelnöke hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés a jelenlegi formában hosszú távon nem fenntartható, változásra van szükség.
- Kérdés, hogy az új eszközök milyen hatással lesznek a termelésre, a termelékenységre, a hatékonyságra. A digitalizáció és a precíziós agrikultúra jelenleg csak a nagyüzemek gazdálkodására jellemző hazánkban. Fontos, hogy tegyünk azért, hogy a termelési technológiák, az ismeretanyagok és az információk a kis- és középgazdálkodók számára is elérhetők legyenek – tette hozzá Szólláth Tibor.
A PREGA-konferencia keretében megrendezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen elhangzott továbbá, hogy az innovatív eljárások és technológiák bevezetésének sikere nagyban függ attól, hogy az agrároktatás és az ágazatban végbemenő technológiai fejlődés közötti olló ne nyíljon tovább.
Sajtóközpont - ÉE
