A 22 előadást felvonultató rendezvény kezdetén Szikora Veronika, a Debreceni Egyetem (DE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) dékánja kifejezte örömét a karok közötti tudományos párbeszéd folytatása kapcsán.
- A konferencia célja, hogy az eljárásjoggal foglalkozó kollégák megismerjék egymás legfrissebb kutatási eredményeit és a PhD-hallgatók lehetőséget kapjanak kutatási témájuk ismertetésére – mondta köszöntőjében Szikora Veronika.
Wopera Zsuzsa, a Miskolci Egyetem (ME) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője azt hangsúlyozta, hogy a néhány éve az online térben indult kezdeményezés mára hagyománnyá vált.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője, Herke Csongor rámutatott, hogy a büntető és a polgári eljárásjog hasonló problémákkal és kihívásokkal szembesül, különösen az eljárások digitalizációja és az eljárási garanciák körében, így a megoldások közös keresése előremutató lehet.
Pribula László, a DE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék tanszékvezetője kiemelte, hogy a jogtudomány által vizsgált területeken a jogalkotás utólagos korrekciójára is láthattunk példát, ami nagyon előremutató.
A program egyik hangsúlyos témája a digitalizáció volt, Remete Roland, a debreceni jogi kar PhD-hallgatója Jogbiztonság a digitális korszakban – a mesterséges intelligencia kihívásai a polgári perben címmel tartott előadást.
Az online nyilvánossághoz kapcsolódó kérdéssel foglalkozott Bekecs Sándor debreceni doktorandusz, aki Az időszerűség érvényesülése az online helyreigazító közlemények közzétételére vonatkozóan címmel mutatta be kutatási témáját.
A digitális bíróságok és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás összefüggéseivel foglalkozott Tóth Barbara, az ME ÁJK tanársegéde. Rámutatott, hogy a digitális bírósági működés hogyan szolgálhatja a gyermekek jogainak hatékonyabb érvényesülését, ugyanakkor milyen veszélyeket hordozhat a gyermekközpontú eljárás szempontjából. Például a kiskorú meghallgatása akár távolról is megvalósulhat, így biztonságosabb, kevésbé félelemkeltő környezet teremthető. Azonban kérdéses, hogy a videókapcsolaton keresztül történő meghallgatás mennyiben alkalmas a gyermek valódi véleményének feltárására – osztotta meg kétségeit Tóth Barbara.
Több előadás az igazságszolgáltatás gyorsításának lehetőségeire összpontosított. Projics Nárcisz, a PTE ÁJK adjunktusa például Igazságszolgáltatás gyorsítósávon – egyszerűsített polgári peres eljárás címmel járta körül a témát.
A debreceni előadók közül Nyilas Anna adjunktus a polgári eljárások európai uniós és magyarországi egyszerűsítéséről, Révész Béla PhD-hallgató a perek időtartamának csökkentését szolgáló európai modellekről és magyar alkalmazási lehetőségeikről beszélt. A gyorsítás lehetséges következményeit Gyors, egyszerű polgári per: milyen áron? – Mérlegen a jogalkotói megoldások című előadásában Molnár Judit docens is előtérbe helyezte.
A jogvitákban érintettek mindennapjait közvetlenül befolyásoló kérdések szintén szerepeltek a programban. Kisszöllősi-Szánthó Balázs miskolci PhD-hallgató A devizahiteles perek új eljárásjogi kihívásai címmel tartott előadást. Samodai Csenge Boróka debreceni doktorandusz Az igazságszolgáltatás késedelmének ára – Az új vagyoni elégtétel jogintézménye című munkáját ismertette, míg Pinczés Tibor, ugyancsak a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója a végrehajtási eljárás szociális aspektusait mutatta be.
Sajtóközpont - OCs