A 2023-ban a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara (GTK), valamint Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) szakkollégiumai által elindított rendezvény célja, hogy a hallgatók szakmai tudásuk mellett emberi kapcsolataikat is mélyítsék.
- A JogGazd Est immár harmadik alkalommal bizonyítja, hogy a közgazdaság és jogi területek párbeszéde valódi értéket tud teremteni. Ezek a társadalomtudományi területek mindig megtalálják a metszéspontjukat, legyen szó közgazdaságról vagy éppen a munkaerőpiaci jogi aspektusokról – mondta megnyitó beszédében Boros József, az Ihrig Károly Szakkollégium igazgatója.
A „Kosárban a jövő: Profit, promóció és paragrafus” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: egy webshop indítása nem csupán egy jó terméken múlik. Fontos a megfelelő tőke, a logisztikai, raktározási infrastruktúra, az üzleti modell, a promóció és hosszú távú tervezés.
- Az online rendelések átlagosan 20 százalékát küldik vissza a vásárlók. Az online kereskedők számára ez pedig komoly költséget jelent, ezért is fontos, hogy a webshopok megfelelő módon kommunikáljanak és pontos termékleírást biztosítsanak a vásárlóiknak. Egy esetleges hiba esetén – még ha az a gyártónál vagy a logisztika során keletkezett – a felelősségért általában a kereskedő felel. Ez azonban reputációs kockázatot jelent, tehát kulcsfontosságú a jó ügyfélkezelés – emelte ki Fehér András egyetemi docens, a Gazdaságtudományi Kar Kereskedelem Tanszék vezetője.
Hajnal Zsolt, az Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi docense elmondta: az online vásárlásokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hagyományos szerződésekre. A jog célja, hogy védje a fogyasztókat, azonban gyakran túl sok információt ír elő, amit a felhasználók nem tudnak feldolgozni.
- Az online térben a vállalatok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a felhasználókról. Éppen ezért jogi oldalról egyre nagyobb szerepe van az adatvédelemnek (GDPR), már csak azért is, mivel ezeket az adatokat nem lehet személyes profilalkotásra felhasználni. A versenyelőny ma már nem az adat birtoklása, hanem annak értelmezése és gyors felhasználása. A marketing, ügyfélkezelés és döntéshozatal folyamataiban egyre fontosabb és nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia. Ugyanakkor a digitális tartalmak előállítására, továbbá az influenszerekre vonatkozó szabályozás még hiányos – tette hozzá az ÁJK Európa Jogi és Nemzetközi Jogi Tanszék egyetemi docense.
A szakmai beszélgetés során szó volt még az online vásárlás etikai határairól és marketing eszközeiről is. Kőmíves Péter Miklós, a Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Jog Tanszék adjunktusa szerint az olyan marketing eszközök, mint a sürgetés vagy a kosárelhagyás utáni értesítések lehetnek ugyan hatékonyak, de egy ponton túl tisztességtelenné, agresszívvá válhatnak. A nehezen lemondható előfizetések például jogilag még szabályosak, de etikai kérdéseket vetnek fel.
- Az online kereskedelemben, illetve általánosságban véve a kereskedelemben a jogszabályi előírások betartása a minimum elvárás a kereskedőkkel szemben, ezt nem lehet erényként kommunikálni a különböző csatornákon. Ha viszont egy online kereskedő vállalja például különböző etikai szabályok betartását, az jelenthet a számára egy sikerrel kommunikálható többletértéket – tette hozzá Kőmíves Péter Miklós.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a webshopok sikeréhez egyszerre kell az analitikus gazdasági tervezés, technológiai háttér, adatkezelési képesség és jogi megfelelés. A szektor számára a legnagyobb kihívást a hatékonyság, a fogyasztói bizalom megszerzése és megtartása, valamint az etikai-jogi határok egyensúlyának megtalálása jelenti.
Sajtóközpont - ÉE