Az embrionális fejlődés és az emésztőszervrendszer kialakulása kritikus szerepet játszik a baromfi kelés utáni növekedésében. A madárembriók fejlődését a tojásban levő táplálóanyagok mennyisége határozza meg. A gyengébb életképességű naposcsibék lassabban fejlődnek, illetve nagyobb arányban pusztulnak el.
- Az 1940-es években végezték az első kísérleteket, majd az 1980-as években fejlesztették ki azt a technológiát, mely során már a tojásban vakcinázták a madarakat. Ez a lehetőség adta az ötletet a kutatóknak, hogy különböző tápláló- és bioaktív anyagokat is lehetne a tojásba juttatni (in ovo takarmányozás). Számos kísérlet igazolta, hogy különböző anyagok, például aminosavak és vitaminok csirketojásba injektálása javítja a bélfejlődést, a bélrendszer egészségét és az immunrendszert. Ezeket a vizsgálatokat túlnyomó többségében húshibrid (brojler) genotípusokkal végezték. A kutatóknak kevés információ áll rendelkezésére a tojótyúkokra vonatkozóan – mondta el Szabó Csaba, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Takarmányozás-élettani Tanszék vezetője.
A szakemberek kutatásának középpontjában a baromfi embriók metionin kiegészítésének vizsgálata állt.
- A metionin (Met) egy esszenciális aminosav, amely számos funkcióval rendelkezik, beleértve a fehérjeszintézist és az antioxidáns rendszerben való részvételt is. A baromfifélék magasabb metionin igénnyel rendelkeznek, mint például a sertések. A metionint a baromfitakarmányokban hagyományosan a szintetikus úton előállított DL-metionin formájában pótolják. A szervezet ugyanakkor csak az L optikai izomereket képes hasznosítani. Azonban a metionin esetében képes a D-izomert L formájúvá átalakítani. Manapság már elérhető a fermentációs eljárással előállított L-metionin is. Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy vajon van-e különbség az egyes metioninforrások biológiai hatékonyságában, különösen in ovo alkalmazás esetén. További befolyásoló tényező lehet a genotípusok (hibridek, fajták) közötti eltérések a termelésben és az anyagcsere intenzitásában. Ezért döntöttünk úgy, hogy az intenzív (TETRA-SL) tojóhibrid mellett az egyetem génmegőrzési programjában fenntartott fogolyszínű magyar tyúkot is bevonjuk a vizsgálatunkba – fejtette ki Szabó Csaba.
A tanszékvezető elmondta: vizsgálataik hipotézise az volt, hogy a csirke amnionjába, magzatburkán belülre injektált L-Met jobban javítja a bél fejlődését, integritását, valamint fokozza a bélrendszer egészségi állapotát, mint a DL-metionin. Feltételezésük szerint a két genotípus – a tojóhibrid és a fogolyszínű magyar tyúk – eltérően reagál az injektált Met-forrásokra.
- Vizsgálati eredményeink szerint a DL- és L-metionin in ovo alkalmazása mindkét genotípus esetén javította a bél morfológiai fejlettségét, azonban a DL-metionin hatásosabbnak tűnik. Ugyanakkor a bélintegritáshoz, antioxidáns rendszerekhez, immunválaszhoz és növekedéshez köthető gének expresszióját mindkét metionin forrás hasonlóan befolyásolta. A fogolyszínű magyar tyúk csibék jobb antioxidáns státusszal és bélintegritással bírnak, míg a TETRA SL csibék gyorsabb növekedésűek és erősebb immunrendszerrel rendelkeznek – sorolta a kutatási eredményeket a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.
Az egyetem szakembereinek kutatása igazolta, hogy a tojó genotípusok esetében is pozitív hatása van a metionin kiegészítés in ovo alkalmazásának, továbbá, hogy az őshonos fajták értékes tulajdonságokat hordoznak, így azok génmegőrzése fontos feladat.
- Úgy gondolom, sikerült értékes ismeretekkel bővítenünk az in ovo takarmányozással kapcsolatos tudásunkat. Külön öröm és elismerés, hogy egy ilyen nívós tudományos folyóirat, mint az Animal Nutrition befogadta a kéziratunkat. Jelenleg dolgozunk egy karok és tanszékek között megvalósuló egyetemi proof of concept pályázaton, melyhez ezen kutatás eredményei is hozzájárulnak – tette hozzá Szabó Csaba.
A tanulmány az alábbi linken elérhető.
Sajtóközpont - ÉE
Táplálóanyag-kiegészítés a keltetés során
Hogyan segíthető, támogatható az eddigieknél is hatékonyabban már embrionális állapotban a baromfi immunrendszere és fejlődése? Új takarmányozási lehetőségek alkalmazását teheti lehetővé a Debreceni Egyetem szakembereinek kutatási eredménye, amelyet a nívós tudományos folyóiratban, az Animal Nutrition-ben publikáltak. A cikk elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
