Vissza az alma materbe – halászati szakmérnökök a DE MÉK-en

Hagyományteremtő szándékkal szervezett szakember- és alumni találkozót a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. A halászati, halgazdálkodási szakmérnöki szak csaknem hatvan egykori hallgatója találkozott és elevenítette fel a tanulmányaihoz kapcsolódó emlékeket a Böszörményi úti campuson. A rendezvényen bemutatták a halászati szakirányú továbbképzési szak új képzési programját is.

A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (MÉK) jelentős hagyománya van a haltenyésztéssel, halgazdálkodással kapcsolatos oktatásnak és kutatásnak.

- Hazánkban először a debreceni agrárkaron indult halászati szakmérnökképzés az 1970-es években és bár a képzési rendszer átalakulásával 2008-ban megszűnt a szak, a 2021/2022-es tanévben a szakmai igényekre reagálva újraindult halgazdálkodási szakirányú oktatásunk. A debreceni agrárkar mindig is elhivatott volt, hogy összefogja egykori hallgatóit. Fontos számunkra ugyanis, hogy a végzést követően is segítsük diákjainkat a pályájukon, a szakmai tevékenységükben – mondta az intézmény jelenlegi helyzetéről, az elmúlt évek fejlődéséről, fejlesztéseiről, a kari stratégiai terület jelentőségéről szóló előadásában Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Szűcs István, a Gazdaságtudományi Kar Ökonómia Intézetének igazgatója, a halgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak vezető oktatója kiemelte: eddig csaknem százhetvenen végeztek a szakmérnöki képzésen. 2025 szeptemberében új képzési programmal és tantervvel indul a továbbképzési szak, az agrár képzési területen mérnöki végzettséggel rendelkezők számára meghirdetett halgazdálkodási szakmérnök képzés mellett a mérnöki végzettséggel nem rendelkezőknek három féléves halgazdálkodási szakember képzést indít a kar.

- Magyarországon a regisztrált horgászok száma már meghaladja az egymilliót. Ez is mutatja, hogy hazánkban egyre népszerűbb a horgászat és nem csak az idősebbek körében. Ez egy olyan kapocs lehet a fiatalokkal, amely a haltenyésztés, halgazdálkodás irányába tereli őket. A vízhiány, az aszály azonban arra kényszeríti az ágazatot, hogy reagáljon és a hatékony termelés érdekében új technológiákat emeljen be, ehhez a képzéseinknek is igazodniuk kell – tette hozzá Fehér Milán, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laborjának vezetője, bemutatva a DE MÉK haltermelés, halgazdálkodás területén folytatott oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységét.


A szakmai találkozón megemlékeztek az iskolaalapító Pócsi Lászlóról, a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tanszék egykori egyetemi docenséről. A végzett hallgatók közül Ifj. Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. igazgatóhelyettese Európai-ázsiai üzleti tógazdasági együttműködés: Magyar halászati fejlesztések Laoszban címmel tartott előadást, Hoitsy György, a Lillafüredi Pisztrángtelep tulajdonos-vezetője a hazai pisztrángtenyésztés jelenlegi helyzetét és jövőképét, Puskás Nándor, a Biharugrai Halgazdaság Kft. ügyvezetője az extenzív tógazdasági ágazat komplex innovációs igényeit, míg Katics Máté, a Czikkhalas Kft. cégvezetője a halastavi haltermelési technológiák változásait ismertette.

Sajtóközpont - ÉE