- 1848. március 15-e a magyarok szabadságvágyának, bátorságának, a polgári fejlődés iránti elkötelezettségének szimbóluma, a nemzeti önrendelkezés, az önbecsülés örök jelképe. A szabadságharcosok egyszerre erősítették a nemzet identitását, képviselték a reformokat, a fejlődést és a modernizációt – mutatott rá ünnepi köszöntőjében Pósánné Rácz Annamária a Debreceni Egyetem Főépületének Aulájában rendezett megemlékezésen.
A felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a forradalom és szabadságharc úgy él az emlékezetben, mint a honfoglalás és a kereszténység felvétele óta a legnagyobb esemény a nemzet életében. A dualizmus kora óta nem volt kormány, amely ne vallotta volna magát 1848. márciusa örökösének. Az emberek minden időben a méltóbb, nemesebb és jobb élet reményét látták a forradalomban, hitet és erőt merítettek 1848 emlékéből.
- Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik legfontosabb alapköve és nemcsak társadalmi reformjai, a polgári átalakulás megindítása, önvédelmi küzdelme miatt, hanem azért is, mert az akkori események, történések eligazodási pontokat, követendő példákat kínáltak a későbbi korok számára, és kínálnak ma is – tette hozzá Pósánné Rácz Annamária.
A felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár felhívta a diákok figyelmét arra, hogy az 1848. március 15-én kinyomtatott 12 pont követelése mellett szerepelt még egy fontos kívánalom: legyen béke, szabadság, egyetértés. Szomorú tanúság, hogy minden nemzedéknek meg kell harcolnia a békéért és a szabadságért, és minden nemzedék számára a legnagyobb feladat megőrizni azt. A márciusi ifjak bátorságából és helytállásából erőt és hitet meríthetünk, hogy a béke és a szabadság, a nemzet legnagyobb értékei osztályrészei legyenek minden magyar embernek – fejtette ki.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint Kossuth Lajos személye része a szabadságharc elsöprő erejű nemzeti együttérzésének, az egymásra találásnak, az örökös lelki muníciónak.
- A győzelem mindig ott van, ahol egyetértés van – tartja a római mondás, ez a szabadságharc talán legfontosabb üzenete. Olyan mértékű egyetértés és összefogás az országban, mint a szabadságharc alatt, soha nem volt – vélekedett az egyetemi vezető, aki felidézte, hogy az egyetem maga is évtizedekig viselte Kossuth Lajos nevét, melyet ma gyakorlóiskolája őriz.
- Önök Kossuthosok, ez pedig predesztinálja önöket arra, hogy összetartsanak. Itt van a szellemi előd, a hagyaték. Olyan városban élnek, tanulnak, olyan nevet visel az iskolájuk, amely az egész nemzet történetében egyedülálló. Legyenek büszkék – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán.
Denichné Hajdu Tímea, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája főigazgatója emlékeztet: az 1848. március 15-én kezdődött forradalomnak köszönhető, hogy Magyarország szabad és független polgári állam lett.
- Emlékezünk a hősökre, az önfeláldozásra, a hősiességre, iskolánk névadójára, Kossuth Lajosra, a forradalom és szabadságharc egyik szellemi vezéralakjára. Vannak napok, amelyek nem szállnak el, az idők végéig velünk maradnak, március 15-e ilyen nap – tette hozzá a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája főigazgatója.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett ünnepség alkalmából megtelt a Debreceni Egyetem Főépületének Aulája, az iskola diákjainak ünnepi műsora keretében a Csokonai Nemzeti Színház színésze, Vranyecz Artúr szavalta el Petőfi Sándor: Nemzeti dal című versét.
Sajtóközpont-ÉE
