A Learning and Instruction tudományos folyóiratban Modeling teachers’ reactions to unexpectedness (Kondé, Kovács & Kónya) című publikáció egy interdiszciplináris együttműködésnek köszönhetően született meg.
- Kollégáim, Herendiné Kónya Eszter és Kovács Zoltán egyetemi docensek a Debreceni Egyetem (DE) Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézetében a matematika tanítás módszertani kérdéseivel foglalkoznak. Nekik köszönhető, hogy felismerték a megközelítésük elméleti keretét adó kognitív terheléselmélet pszichológiai implikációit, és ennek megfelelően a pszichológiai módszertanban rejlő lehetőségeket – ismertette Kondé Zoltán a kutatás előzményeit.
A kognitív terhelés elmélet az oktatás eredményességét a tananyag jellemzőiből fakadó intrinzikus és a tanulási helyzettel összefüggő, extrinzikus eredetű kognitív terhelés függvényében vizsgálja a tanuló szempontjából. A kutatás újszerű mozzanata, hogy ezt az értelmezési keretet a tanári tevékenységre vonatkoztatva vizsgálták a matematikatanítással összefüggésben.
- Feltevésünk lényege, hogy a dinamikus osztálytermi történések során megjelenő váratlan események, ezek között mindenekelőtt az értékes, a tanár számára hasznosítható megnyilvánulások a diák részéről – köztük értékes, de újszerű észrevételek, kreatív megoldások - optimális feldolgozása a tanár részéről a legalaposabb szakmai felkészülés ellenére is az őt érő terhelés függvényében változhat. A kutatás során ezeket a váratlan osztálytermi helyzeteket modelleztük a matematika tanításához kapcsolódóan. Ennek során kísérleti körülmények között vizsgáltuk a tanári reakciók jellemzőit váratlan, újszerű, sémákhoz nem kapcsolódó feladatmegoldások esetén. Kutatásunk másik újszerű mozzanata a terephelyzetet szimuláló kísérleti-laboratóriumi mérések alkalmazása volt. A vizsgálatban közreműködő tanárjelöltek kompetenciahatárain belüli nehézségű matematika feladatok alternatív megoldásait értékelték egy szimulált versenyhelyzetben – mutatta be a vizsgálat menetét a pszichológus.
Az eredmények azt mutatták, hogy a reakciók hatékonysága romlik nem-sematikus, váratlan megoldások esetén, különösen, ha a feladathoz nem kapcsolódó, külsődleges tényezők is hozzájárulnak a megtapasztalt terheléshez. A kutatás tehát adatszinten demonstrálta, hogy nem csupán az ismeretek megléte, birtoklása, hanem ezek szervezettsége is számít, ideértve azt a többlettudást is, ami a tanítás helyzeti tényezőire vonatkozó tapasztalatok mentén épül be a tanári kompetenciába. Ez a tanulság a tanárok felkészítésében kamatoztatható.
- Vizsgálatunk eredményei továbbá arra is rávilágítanak, hogy a megterhelő osztálytermi helyzetekben való helytállás a tanár kognitív kapacitásától függően is változik, vagyis az adottságként értelmezhető, de az oktatáshoz nem feltétlenül kapcsolódó tényezőkön – mint például a stressz - is múlik. Ez az eredmény szintén tanulságos a tanári pályára való felkészítésre nézve és további érdekes kutatási problémákat vet fel a nem-kognitív tényezők hatásainak szempontjából – hangsúlyozta Kondé Zoltán.
- A kutatások tervezéséhez az általunk alkalmazott kísérleti-szimulációs megközelítés jó lehetőségeket kínál, emellett a kognitív terheléselmélet fogalmi keretében, de kérdőíves módszertan alkalmazásával is tervezzük feltérképezni az oktatási helyzettel összefonódó tartalmi és szituatív terhelő tényezőket. Szintén része a terveknek a kidolgozott eljárás (Unexpected Solutions Test) adaptálása más tudásterületekre és eltérő képességszintekre – tudta meg a kutatómunka folytatásával kapcsolatban a hirek.unideb.hu portál.
Sajtóközpont - BZs
