A március és június között zajló szakmai program a hazai táncantropológia történetének egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, amely a szakterület különböző kérdéseit, megközelítési lehetőségeit járja körül.
Az események szakmai-tudományos megszervezésére Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója, a program ötletgazdája Kavecsánszki Mátét, a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Néprajzi Tanszék oktatóját, tánckutatót kérte fel.
A Debreceni Egyetemen több mint 70 éve alakult meg a Néprajzi Tanszék, ezzel szinte azonos időben indult el az akadémiai kutatócsoport, amely ma az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) részeként működik.
- A tanszék és a kutatócsoport együttműködéseként pezsgő szellemi műhely jött létre, amely reagál a minket körülvevő világ eseményeire, aktuális kihívásaira, alkalmazkodva annak igényeihez – fogalmazott megnyitójában Bozzay Réka, a DE BTK dékáni megbízottja.
A Néprajzi Tanszéken a hallgatók az alapképzés elsajátításától egészen a PhD fokozat megszerzéséig folytathatnak tanulmányokat.
– Meghatározó küldetésünk a közösségek tárgyi-szellemi életének, örökségének értő elemzése, a kulturális folyamatok tudományos értelmezése, ugyanakkor komoly kihívásnak tekintjük a következő generáció nevelését, amelyhez elengedhetetlen az értékek létrehozásának megismertetése. Ehhez járul hozzá a mostani, határon átívelő konferencia is – mondta köszöntőjében Nagy Éva, a DE BTK Néprajti Tanszék helyettes vezetője.
A szakmai találkozókon a DE BTK Néprajzi Tanszék tánctudományi műhelyéhez kötődő kutatók és intézmények mellett képviselteti magát az ELKH-DE Néprajzi Kutatócsoport, az Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI), a Magyar Táncművészeti Egyetem, illetve a Magyar Etnokoreológiai Társaság is.
A sorozat márciusban az elmélet és praxis, intézményi keretek, oktatás és örökségesítés témakörét járta körbe. Az április 26-28-i esemény középpontjában pedig a tánckultúra antropológiája és művészetelméleti kontextusai állnak a középpontban, kitérve a táncantropológia és a művészetelméleti megközelítések közös pontjaira, ugyanakkor az előadások az elméleti problémák mellett a gyakorlati alkalmazással is foglalkoznak.
A rendezvény zárónapján tánckutató doktoranduszok is lehetőséget kaptak arra, hogy megosszák a tudományos életpálya korai szakaszával kapcsolatos tapasztalataikat a résztvevőkkel.
A programsorozat A tradicionális tánckultúra antropológiája címmel május végén újabb háromnapos találkozóval zárul. A három konferencia előadásaiból készült tanulmányokat tartalmazó kötet magyar, angol és román nyelven várhatóan 2023 őszén jelenik meg.
A program az Interreg V-A Románia-Magyarország Együttműködési Program részeként, a ROHU446 – EduCultCentre, a „Román-magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára” elnevezésű projekt keretében valósul meg a Csokonai Színház szervezésében. A rendezvény társszervezője a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara és Néprajzi Tanszéke. A konferencia együttműködő partnere a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete volt.
Sajtóközpont - BZs
