Tegyey emlékkonferencia a BTK-n

Konferenciát rendezett pénteken a 91 éves korában elhunyt egykori tanára, Tegyey Imre (1930–2021) emlékére a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszéke.

Tegyey Imre a 20. századi magyar ókortudomány egyik jelentős képviselője. Fő kutatási területe a mükénéi kor volt, de görög irodalmi, történelmi, görög-latin és indoeurópai nyelvészeti témákban is jelentek meg tanulmányai. Legismertebb munkája a csaknem 53 ezer szócikket tartalmazó, a Szabó Miklós és Györkösy Alajos által megkezdett Ógörög-magyar nagyszótár volt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Kapitánffy Istvánnal fejeztek be közösen az 1980-as években. A szótár a magyar ókortudomány legnagyobb 20. századi vívmányainak egyike. 

- 1964-ben kezdte meg oktatómunkáját a Debreceni Egyetem (DE) jogelőd intézményében, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Klasszika-filológiai Tanszékén, amely 1995-ös nyugdíjazásáig volt főállású munkahelye, de nyugállományba vonulását követően is aktív tagja maradt a tanszék közösségének – hangsúlyozta megnyitójában Barta Róbert, a DE Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének igazgatója.  

- A hazai ókortudomány úttörőjeként maradandót alkotott az ógörög nyelvészet, a korai görög feliratok, a görög és római vígjátékok oktatása, kutatása terén, valamint szótár- és folyóiratszerkesztői, fordítói tevékenységével - fogalmazott beszédében Tegyey Imre egykori tanítványaként Takács Levente, a DE Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszékének vezetője.  

A DE Főépületében rendezett emlékülésen 4 szekcióban 12 előadás hangzott el a legváltozatosabb ókori témákban. 

Az érdeklődők a DE, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársainak köszönhetően betekinthettek az egyiptomi ikonográfia görög mágiára gyakorolt hatásaiba, megismerhették, hogy mennyire másként értelmezték a „demokrácia” fogalmát a rómaiak, mint a görögök, emellett szó esett még – többek között - Szent Domonkos első magyar nyelvű életrajzáról és egy ókori görög szerző, Lukianos bizánci utóéletéről is.  

A konferencia szervezésében együttműködött a Debreceni Egyetemmel az Ókortudományi Társaság Debreceni Tagozata, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézete is. 

Sajtóiroda – BZs