Az angol nyelvű tanácskozást a Debreceni Egyetem Műszaki Kara (DE MK), a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Műszaki Szakbizottsága szervezte az MTA fennállásának 200. évfordulója alkalmából. A program célja a mérnökképzés fejlesztésének támogatása volt innovatív megközelítésekkel és interdiszciplináris együttműködésekkel. A rendezvényen a kapcsolódó tudományágak hazai és közép-európai oktatói, kutatói vettek részt, mintegy ötvenen.
A DE MK dékánja úgy vélte, a kor kihívásai miatt muszáj változtatni a képzéseken, a mérnökök tantárgyakból levezetett oktatása helyett inkább kompetenciák, élmények, tapasztalatok útján érdemes tanítani. Valószínűleg kevesebb modulra van szükség, viszont azokban mindennek meg kell jelenni ahhoz, hogy a hallgatók majd mérnökként tudjanak dolgozni.
- Az alapképzésben tanulók a ma technológiáját ismerik meg, a mesterképzésben résztvevőket pedig megpróbáljuk a jövő technológiájának a megalkotására megtanítani – fogalmazott Husi Géza.
Hangsúlyozta, hogy a Műszaki Kar hamarosan elindítja doktori iskoláját, kutatási infrastruktúrája pedig elnyerte a Kiváló kutatási infrastruktúra hálózat címet. Így minden rendelkezésre áll az előrelépéshez, a képzés színvonalának további növeléséhez.
A DE MK tudományos dékánhelyettese a konferencia egyik fő témájáról, a mesterséges intelligencia oktatásba történő bevonásáról azt mondta: körültekintően kell használni az új eszközt.
- Egy mérnöknek felelősséget kell vállalnia azért, amit eredményként letesz az asztalra, így nem engedhető meg, hogy olyan forrásokat, eszközöket használjon, amiknek az eredményeiben, válaszaiban nem lehet biztos. A mesterséges intelligencia-alapú alkalmazások által szolgáltatott válaszok függnek a kérdésfeltevés módjától, véletlen jelleget mutatnak és a megoldás megtalálásának módja általában nem dokumentálható – vélekedett Kocsis Imre.
A hollandiai Delft Műszaki Egyetem professor emeritusa is részt vett a tanácskozáson és arról beszélt, hogy napjainkban a műszaki felsőoktatást erős társadalmi és technológiai kihívások érik.
- A felgyorsult ütemű változások nehézzé teszik a jövő tervezését. Ennek ellenére kötelességünk kitalálni azokat a pedagógiai módszereket, tananyagokat, amik a műszaki területek iránt érdeklődő hallgatóknak lehetőséget adnak arra, hogy szembenézzenek a jövő kihívásaival – jelentette ki Horváth Imre.
Az MTA Debreceni Területi Bizottság műszaki területekért is felelős alelnöke a rendezvényen úgy fogalmazott: a műszaki tudományoknak olyan problémák megoldásába is be kell kapcsolódni, mint például az urbanizáció, a környezetszennyezés, a globális egészség, valamint az erőforrások kihasználása. A műszaki tanulmányokat folytató hallgatókat meg kell tanítani arra, hogy ezekre nyitottak legyenek.
Komlósi István szerint a közösségi média a felsőoktatás komoly versenytársa, nehéz feladat az egyetemi hallgatók figyelmét az oktatásra irányítani. Ehhez a műszaki képzésekbe olyan új megoldásokat is be lehetne vonni, mint például a virtuális laboratóriumok, illetve a mesterséges intelligencia, amikkel élményalapúvá tehető a tanulás. Ugyanakkor még mindig csak az emberi agy képes innovációra, ahhoz, hogy valaki újat tudjon alkotni, az alapismereteknek a fejben kell lenni – emelte ki.
Sajtóközpont – OCs
