- Egy felsőoktatási intézmény számára kötelező feladat a hagyományok megőrzése mellett az új utak, irányok és megoldások keresése. A változásban, a körülöttünk zajló folyamatokhoz való dinamikus alkalmazkodásban hiszek, viszont a múltunk, az elődeink eredményei és a hagyományaink jelentik azt az állandóságot, amely az igazodási pontunk. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) számára a jelenlegi demográfiai folyamatok, csökkenő potenciális beiskolázási adatok, hallgatói létszám mellett az egyik lehetséges út a nemzetközi piac. A képzési rendszert, a tematikát, a tananyagot ennek megfelelően kell átgondolnunk, úgy, hogy egyre jobban tudjunk megfelelni a fizetőképes keresletnek. Olyan minőségben kell oktatnunk, hogy a világ másik végéről is a MÉK-re jöjjön egy külföldi diák tanulni. Jelenleg hallgatóik 10 százaléka külföldi. Az angolnyelvű oktatás szélesítésével ezt a számot tovább lehet növelni – fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak az új kari vezető.
A mezőgazdaságban hatalmas átalakulás megy végbe, a klasszikus növénytermesztői és állattenyésztői pozíciójából az ágazat elmozdul a specializáció felé.
- Speciális képzésekre, tudásmegosztásra van szükség. Komlósi István nagymúltú elődöm mondta: az agráriumban nem lépésváltás, hanem léptékváltás történik. Az egyed szintjéről, sejtszintre megyünk. Az alaptudományok – molekuláris genetika, sejtbiológia, növényvény- és állatélettan – speciális területeinek ismerete iránt a hazai vállalkozások részéről növekvő igény mutatkozik. Oktató-kutatóhelyként, ha nemzetközi színvonalú munkát tudunk végezni, akkor az a hazai vállalkozások számára és diákjainknak is piaci előnyt jelent – hangsúlyozta Stündl László.
A precíziós gazdálkodás, biotechnológia, távérzékelés, növényvédelmi előrejelzések a nyövénytermesztésben, szaporodásbiológia, asszisztált reprodukció, proteomika és metabolomika az állattenyésztés területén, nutrigenomika mint a táplálkozás-, illetve élelmiszertudomány határa, azon szegmensek, amelyek egyre nagyobb szerepet játszanak az agráriumban.
- Magyarországon nagyon kevés az olyan vállalkozás, amely fejlesztési igényeit saját kutatócsoporttal és eszközrendszerrel oldja meg. Célunk, hogy a többségnek mi legyünk a tudományos, szolgáltató, szaktanácsadói háttér. Ez költségkímélő módszer az élelmiszerlánc szereplői számára, nekünk pedig motivációt jelent a folyamatos, korszerű tudásszerzésre és -átadásra – részletezte az új dékán.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán az alap- és mester- valamint az osztatlanképzés, szakirányú továbbképzések rendszerét kívánják úgy átalakítani, hogy az minél érzékenyebben reagáljon a piaci igényekre.
- A kétszintű képzés lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók megismerjék a keresleti oldal szereplőit és valós körülmények között szerezzenek gyakorlatot a szakterületükön. A BSc-képzés hetedik féléve egy 12 hetes gyakorlat. Aktív kapcsolatra van szükség a piac szereplőivel, hogy hatékonyan működjön ez a rendszer, miközben figyelnünk kell arra, hogy diákjaink folytassák tanulmányaikat az MSc-képzésben, majd később PhD hallgatók legyenek, mivel ők jelenti számunkra az oktatói-kutatói utánpótlás bázisát. Ennek az egyensúlynak az elérése nagyon fontos – fejtette ki a kar vezetője.
Az agrárfelsőoktatás átalakítása során a DE MÉK számára az osztatlan képzés komoly lehetőségeket rejt.
- Az ötéves agrármérnök képzés lehet az egyik kitörési pontunk. A kétszíntű képzésben követjük a trendeket. A mester- és posztgraduális, valamint specifikus rövid idejű képzések számának növelése jobban alkalmazkodik a mai igényekhez. Az MSc-képzésekben a várható kisebb hallgatói létszám miatt a tudományos területekkel szorosabban együttműködő szisztémában gondolkodom - sorolta Stündl László.
Az agrárképzésbe jelentkezők száma nem tükrözi a mezőgazdaságot jellemző munkaerőhiányt.
- A hallgatói létszám megtartása és növelése kiemelt feladat. A jövő agrárhallgatóinak meg kell mutatnunk, hogy sokkal többről szól ma az agrárképzés. Precíziós technológiák, vezetőnélküli traktorok és drónos permetezés, biotechnológiai alkalmazások – ez egyre inkább a piac igénye, és ez teheti vonzóbbá a fiatalok számára az agráriumot – tette hozzá az egyetemi docens.
A MÉK fejlesztési stratégiájának középpontjában egyebek mellett a műholdas, illetve légifelvételekre alapozott termésbecslés, növényvédelmi előrejelzés, folyamatosan mért talaj-, növény- és légköri adatokra alapozott víz- és tápanyag gazdálkodás, valamint a térinformatikai alapú big data adatkezelés szerepel.
- A Debreceni Egyetemen megvannak ezen területek fejlesztésének lehetőségei. Az egészségügyi, a műszaki, az informatikai, a természettudományi karokkal összekapcsolódó kutató és tudományos munka adja a rendszer interdiszciplinaritását. A mezőgazdaság ma valóban egy tudásintegráló terület. A Debreceni Egyetemen felhalmozott tudásanyagot, potenciált felhasználva bátran tervezhetjük a kar jövőjét – jelentette ki Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar új dékánja.
Sajtóiroda - ÉE
Stündl László egyetemi docenst nevezte ki Szilvássy Zoltán rektor a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánjává. Az új vezető július elsejétől vette át a kar irányítását.
