Ritka pedigrével rendelkezik az idei év első egyetemi csikója, aki alaposan megtervezett párosítási terv eredményeként jött világra.
- A jól fejlett, egészséges kancacsikó az 1815-ig visszavezethető mezőhegyesi gidrán 11-es kancacsalád legfiatalabb tagja, a 19. generáció értékes egyede. A tenyésztési szabályzat szerint az anyja, Léda használati nevének kezdőbetűjével, a Lávakő hívónevet kapja. A tervek szerint három éves koráig a tangazdaságban marad, azt követően pedig a Debreceni Egyetem (DE) tulajdonában lévő Kartács utcai lovardába kerülhet. A kísérleti telepen májusig további 8 gidrán csikó érkezését várjuk – mondta a hirek.unideb.hu-nak Oláh János, a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telep vezetője.
A hetvenes években a kipusztulás szélére sodródott gidrán fajta 35 példánya él jelenleg az egyetemi gazdaságban a génmegőrzési programnak köszönhetően. A fajtavédelmi projektben a lovak mellett tyúkok, pulykák és a cigája juh is szerepel.
- A DE kísérleti telepén a faji szaporodásbiológiai sajátosságoknak megfelelően az ellést a juhok kezdték. Januárban és februárban 170 cigája, dorper és fehér dorper, valamint szőrös keresztezett bárány született. Május elején pedig a keltetőbe kerülnek először a tyúkok, majd a pulykák és gyöngytyúkok tojásai. A kismacsi tangazdaságban jelenleg az őshonos magyar tyúk mind a 4 fajtaváltozata, az erdélyi kopasznyakú tyúk 3 fajtája, a parlagi pulyka és az országban egyedüli fekete pulyka 70 egyede is megtalálható – sorolta Oláh János.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának mintegy 150 hallgatója, valamint a Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium mintegy 90 diákja tölti szakmai gyakorlatát a tangazdaságban. A szakmai vezető szerint a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telepen a gyakorlati képzéssel párhuzamosan minőségi génmegőrző, tenyésztő- és termelő munka folyik.
- A hazai dorper és fehér dorper juhállomány jelentős része a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetének (DE AKIT DTTI) tenyészetéből származik. Csak minőségi tenyészállatokat hagyunk meg további szaporítás céljából, az állatok egy részét tenyésztőknek értékesítjük. Az eladásból jelentős bevételünk származik. Az állattenyésztési szakma ez alapján ítéli meg a tenyésztési színvonalat – tette hozzá a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telep vezetője.
A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumában is gyarapodott a pontyállomány.
- Egy kutatás-fejlesztési programunk keretében a természetes ívási idő előtt három hónappal, februárban több mint százezer tükör és pikkelyes ponty kelt ki a keltetőmedencében. A kis halak most fél gramm súlyúak, április közepén az előnevelést követően tavakba helyezzük ki őket. A kutatási programunk célja, hogy a szezonon kívül szaporított halat zárt rendszerben, védett környezetben előneveljük, amely így nemcsak a megmaradás, hanem a növekedés szempontjából is előnybe kerül a hagyományos technológiában szaporított ivadékkal szemben. Ezáltal a megszokott, 3 éves nevelési időszakot másfél, két évre tudjuk lerövidíteni – fejtette ki Fehér Milán, a laboratórium tudományos munkatársa.
A szakember szerint a kifejlesztett szezonon kívüli szaporítási technológia és az így előállított ivadék, valamint a kombinált nevelési modell iránt a termelők oldaláról is jelentős az érdeklődés.
Sajtóiroda - ÉE
Az első bárányok után megszületett a 2021-es tenyésztési év első csikója is a Debreceni Egyetem állattenyésztési kísérleti telepén. Jelenleg közel 20 fajtával végeznek fajtafenntartást, génmegőrzést célzó kutatómunkát és gyakorlati oktatást a kismacsi tangazdaságban.
