- Intézményünk az oktatásban és kutatás-fejlesztésben megvalósítja a körforgásos gazdálkodás elveit. A mai világban a külső tényezők olyan gyorsan és olyan mértékben változnak, hogy az alkalmazkodáshoz minden tudásunkra és tapasztalatunkra szükség van, elég csak a klímaváltozásra, a gazdasági válságra vagy éppen az uniós irányelvekre gondolni. A feladatunk ebben a helyzetben, hogy megfelelő minőségű tudással és információval lássuk el a térség ágazati szereplőit, gazdálkodóit. A mai konferencia egy, a mezőgazdaság jövőjét meghatározó témában gyűjtötte össze a szakembereket annak érdekében, hogy támogassa és segítse a nagy feladatok és kihívások előtt álló növényvédelemi szakmát – mondta a konferencia megnyitóján Stündl László, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja.
Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke a fórumon kiemelte: unikális a hazai növényvédőszer-használati szabályozás, hiszen Magyarországon a humán- és az állatorvosláshoz hasonlóan vényrendszer keretein belül történik az első forgalmi kategóriás készítmények felírása.
- A világon az Európai Unióban a legszigorúbbak a növényvédőszerek engedélyezésére vonatkozó szabályok. Az ágazatban az elmúlt években egyre inkább fókuszba került a talaj védelme, a biodiverzitás megőrzése, a víztakarékos gazdálkodás támogatása és a digitalizáció. Az EU új irányelvei azonban teljesen egészében megváltoztatják a mezőgazdasági művelés módját és rendszerét. Magyarországon átlagosan hektáronként 1,6 kg, míg az unióban több mint 2 kg növényvédőszert használnak a gazdák. Amennyiben az uniós direktívának megfelelően hazánkban 50 százalékkal csökkentjük a növényvédőszerek használatát, akkor olyan technológia hiányosságok lépnek fel, amelyek következményében nem tudjuk biztosítani a megfelelő élelmezést a társadalom számára – fejtette ki Balázs Viktor.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke úgy véli, társadalmi érzékenyítésre is szükség van a növényvédőszerekkel kapcsolatban, ugyanis továbbra is rossz a növényi gyógyszerek megítélése a lakosság körében, pedig azok az okszerű felhasználás mellett hatékonyan megvédik a növényi kultúrákat a károkozóktól.
- A növényvédelem az egyetemi képzésben fontos, meghatározó diszciplína. Egyre erőteljesebb a társadalom részéről az igény, hogy egészséges élelmiszereket állítsunk elő. Ennek két pillére van. Hogy legyen termés, amelyet sikeresen védtünk meg az egyre nagyobb számban megjelenő károsítókkal szemben, a másik alapfeltétel pedig, hogy az előállított termék egészséges legyen, ne legyen benne növényvédőszer, hatóanyag-maradékok, mikotoxinok. Ez is mutatja, hogy milyen összetett, komplex kérdésben szeretnénk a konferencia alkalmával a legfrissebb eredményeket, újításokat megmutatni – tette hozzá Tarcali Gábor, a DE MÉK Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa.
Tarcali Gábor hozzátette: a debreceni agrárkaron a növényorvosi mesterképzés mellett a növényvédelmi szakmérnök posztgraduális képzés keretében és angol nyelven is folyik a növényvédelmi szakemberek képzése.
Az idei Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon Tarjányi József növényorvos a növényvédelmi technológiák kidolgozásában, a herbalógia területén folytatott aktív szakmai és közéleti szervező munkássága elismeréseként vehette át a Gulyás Antal-emlékérem a növényvédelemért elismerést. A szakmai rendezvény keretében négy szekcióban mutatták be a szakemberek a legfrissebb tudományos eredményeket, újításokat.
Sajtóközpont - ÉE
