Hazánk szántóinak nagy részét a kukorica és a búza foglalja el, mindkét növény vetésterülete körülbelül 1 millió 200 ezer hektár, így meghatározó szerepet játszanak a mezőgazdaságban és a GDP-ben. Ugyanakkor a termesztés hatékonysága még mindig elmarad Nyugat-Európáétól és a tengeren túli országokétól. A Debreceni Egyetem kutatója szerint a probléma megoldása a precíziós termesztésben rejlik.
- Ez már a jelen, hiszen az új intelligens eszközök, gépek olyan felszereltséggel készülnek, hogy képesek ezt a feladatot ellátni. A gazdálkodóknak azonban figyelni kell arra is, hogy már a talajelőkészítésben rendkívül energiatakarékos (főleg víztakarékos) megoldásokat kell alkalmazni, hiszen a csapadékmennyiség Magyarországon minden növénykultúránál korlátozó tényező. A megfelelő vetőmag kiválasztása után pedig a tápanyag-ellátást, -ápolást és a szükséges öntözést is biztosítani kell. Mindezt hatékonyabb ráfordítással és nagyobb terméseredménnyel, mint eddig, ami kutatásaink szerint lehetséges – részletezte a precíziós gazdálkodás lényegét Nagy János professzor a II. Kukorica és Búza konferencián, ahol előadást tartott a témában.
A tanácskozást január 18-án rendezték meg az intézmény Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, ahol 16 kiváló szakember mutatta be a kukorica- és a búzatermesztéssel kapcsolatos legújabb ismereteket.
- A konferencián a termesztéstechnológia teljes vertikumát ismertették a szakemberek a talaj-előkészítéstől a vetőmag kiválasztásán, a trágyázáson és a növényvédelmen keresztül egészen a tárolásig az értékesítéssel bezárólag – tájékoztatott Németh István, a szervező Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője.
A rendezvényre csaknem háromszáz gazdálkodó érkezett az ország minden részéből, sőt a Kártápaljáról, Erdélyből és a Partiumból is regisztráltak érdeklődők, hogy korszerű szakmai ismeretekre tegyenek szert.
- Azt tesszük, amit 150 évvel ezelőtt az alapító atyáink megfogalmaztak: tudást nyújtunk a Tiszántúl gazdálkodóinak. A Debreceni Egyetem agrárkarának az a célja, hogy Közép-Európa mezőgazdaságban meghatározó tudás-előállító, -továbbító intézménye legyen. Küldetésünk továbbá, hogy víz-, energiatakarékos, környezetbarát és gazdaságos élelmiszerellátást valósítsunk meg, ami valójában a körforgásos biomassza gazdálkodásnak az alapja. Ebbe illeszkednek a mai előadások, sőt a kar pályázatai is ezt a filozófiát támogatják – hangsúlyozta Komlósi István dékán.
A korszerű gazdálkodás, fenntarthatósági követelmények nemcsak a terméshatékonyság, hanem a pályázati támogatások szempontjából is fontos lehet a jövőben a termelőknek.
- 2020 után egy más alapokon működő támogatási rendszer lesz, erre az új kihívásra minden gazdálkodónak fel kell készülnie. A környezettudatos, precíziós gazdálkodásnak az alapjait mindenkinek el kell sajátítani, aki mezőgazdasággal foglalkozik, mert akkor talán a támogatási források fennmaradhatnak azon a szinten, mint ahol ma állnak. Ez azonban a szakmai alapok bővítése, új információk szerzése nélkül elképzelhetetlen, ezért fontos ez a mai konferencia – emelte ki Farkas Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának alelnöke, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság megalapításáért felelős kormánybiztos.
A Debreceni Egyetem tavaly novemberben kötött együttműködési megállapodást a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-vel, öt további egyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémiával karöltve. A megállapodás értelmében a ménesbirtok tangazdasági képzés keretében szervezett gyakorlati oktatási, kutatási és fejlesztési program helyszíne lesz. A felsőoktatási intézmények hallgatói gyakorlatra alapozott képzésben, közös oktatási-kutatási programokban vehetnek részt.
Sajtóiroda-TB
