A 2010-ben alapított Első Magyar Vállalati Felelősség Egyesület (EMVFE) az első olyan szervezet, mely koncentráltan, szakmai szempontból kezdett el foglalkozni a CSR-ral (corporate social responsibility), azaz a vállalati felelősség és fenntarthatóság témakörével. Hogy mit jelent ez pontosan? Ez derült ki március 30-án a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán „A CSR és a vállalkozásfejlesztés kapcsolata” című előadáson, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság Debreceni Ifjúsági Bizottságával közösen rendezett meg a szervezet.
Az eseményen a debreceni vállalkozásfejlesztés mesterképzés tíz éves történetét idézte fel megnyitó beszédében Nábrádi András, a GTK Gazdálkodástudományi Intézetének igazgatója, az MKT hajdú-bihari szervezetének elnöke. A rendezvény három előadója saját szakterületének megfelelően különböző szempontokból közelítette meg a CSR kérdéskörét. Takács Júlia, az EMVFE elnöke, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója a CSR módszertanáról, a hozzá kapcsolódó mítoszokról beszélt.
- A közhiedelem szerint a nagyobb vállalati bevétel nagyobb vállalati felelősségvállalással társul, ám a valóságban kisebb tőkemennyiséggel is jelentős CSR-t lehet kialakítani. A vállalati felelősségvállalás ma forradalmát éli Magyarországon, ugyanakkor egyelőre még nem lehet összehasonlítani olyan országok eredményeivel, melyek már évek óta alkalmazzák és ügyüknek tekintik a CSR-t – ismertette Takács Júlia.
A DE Gazdaságtudományi Karának adjunktusa, Csapóné Riskó Tünde rávilágított, hogy a vállalati felelősségvállalás térhódítása napjainkban egyre nagyobb kényszerbe csap át. Ennek egyik következménye, hogy a CSR meghatározásában kezdetben jelen lévő önkéntesség fokozatosan leértékelődött, sőt a legújabb EU-s definícióban már nem is szerepel.
Tóth Éva, a Rossmann Magyarország HR szakértője a felelősségvállalás gyakorlati megvalósítását mutatta be, melyet az üzletlánc egyik fő céljának tekint a jövőben.
- Cégünk első lépése ezen a téren egy igen sikeres karácsonyi cipősdoboz kampányhoz kötődik, majd a megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élő munkavállalók megfelelő és hatékony foglalkoztatására törekedtünk. Ennek köszönhetően mára közel 50 ilyen alkalmazottat foglalkoztatnunk a logisztikai részlegen, és sikeresen bevontuk már az irodai szintet is – árulta el a szakember. Hozzátette: a cég vásárlói érdekében kötelezte el magát a Ringató program mellett, és létrehozta a védőnő chat-et, melynek keretében heti két alkalommal válaszolják meg védőnők a kismamák online feltett kérdéseit.
A prezentációkat követő beszélgetésen a CSR díj pályázati kritériumairól, a Rossmann tapasztalatairól és jövőbeli terveiről tudhattak meg részleteket az érdeklődők.
Méhész Sándor, Csiszár Dorottya
Fotó: Tar Henriett
