„Bizonyos, hogy a természettudományi karokra nagymértékben olyan feladatok hárulnak, melyek megoldásával népünk életszínvonala nagymértékben emelkedni fog.” Varga Ottó dékáni hatáskörrel megbízott professzor a Természettudományi Kar tanácsának 1949. május 8-ai első rendes ülésén mondott beszédét idézte Kun Ferenc dékán a TTK 70 éves fennállása alkalmából.
A dékán köszöntőjébe kifejtette: a kar büszke hagyományaira, de a kor kihívásait követve a folyamatos megújulásra törekszik.
- Munkánk talán legfontosabb jellemzője a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás, a kihívásokkal történő szembenézés, és az előre tekintő, innovatív gondolkodás. Ez abban is megnyilvánult, hogy az elmúlt évtizedekben több új tudományterület és képzési terület is a TTK-n került bevezetésre egyetemünkön – sorolta Kun Ferenc, kiemelve, hogy az önálló Informatikai Kar, valamint – az Általános Orvostudományi Kar közreműködésével – a Gyógyszerésztudományi Kar is a TTK inkubációs környezete segítségével, intézetből fejlődött önálló karrá.
A kari vezető hozzátette, hogy napjainkban sem állhat meg a fejlődés, hiszen az országos „csendet” megtörve 13 év után új természettudományi szaklétesítési kérelmet adott be a kar biotechnológia alapképzésre.
A Természettudományi és Technológiai Kar magasszintű természettudományos hátterét, innovatív hozzáállását emelte ki köszöntőjében Pintér Ákos általános rektorhelyettes, a kar korábbi dékánja is.
- A TTK képzési kínálatát és kutatási tevékenységét folyamatosan a fennálló igényekhez igazította, így került át a hangsúly a pedagógusképzésről a természettudományi szakember-utánpótlás biztosítására. Ez a fajta evolúció napjainkban is felfedezhető a Természettudományi és Technológiai Karon. A megváltozott iparági elvárásoknak és a Debrecenbe települő iparvállalatok munkaerőpiaci igényeinek megfelelően ma a műszaki képzés fejlesztése áll a Debreceni Egyetem stratégiai célkitűzéseinek a fókuszában. A TTK technológiai képzéseiben – különös tekintettel a villamosmérnöki képzésre – látni lehet azt a fejlődési potenciált, amit túlmutat a jelenlegi kereteken. Ez lehet a következő sikertörténet, amely bizonyítja, hogy a természettudományos tudás megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen a mai modern, technológiával sűrűn átszőtt világunkban – fogalmazott Pintér Ákos.
Forisek Péter tanárképzési főigazgató beszédében felidézte a kar alapításának körülményeit, különös tekintettel az akkor még Bölcsészettudományi Karhoz tartozó intézetek és tanszékek iskolateremtő professzoraira.
Bognár István Ádám, az egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke – mint korábbi TTK-s – hallgató beszélt a karon tíz évvel korábban megkezdett munkáról, mely nyomán ma már egy rendkívül összetartó közösség tagjaként élvezhetik diákéveiket a TTK-s hallgatók.
A jubileumi évforduló alkalmából a Természettudományi és Technológiai Kar Pro Facultate-díjat alapított, mely a kar azon jelenlegi és korábbi oktatói, kutatói, dolgozói, és hallgatói részére adományozható, akik a kar érdekében hosszú időn keresztül, tartós és kimagasló tevékenységet fejtettek ki, munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak a kar fejlődéséhez.
A díjjal járó emlékérmen a jubileumi év alkalmából megújult TTK-s logó látható, amely most már az egyetemi címerrel összhangban fejezi ki a kar identitását. Az elismeréseket Pintér Ákos rektorhelyettes és Kun Ferenc dékán adta át. (A kitüntettek listája a cikk alatt olvasható.)
Sajtóiroda - TPL
