A hőkupola egy terület felett létrejövő nagy kiterjedésű, tartósan magas nyomású képződmény, anticiklon, amelyet szubtrópusi forró levegő tölt ki. Az érintett térségben a légmozgás lefelé irányul, és ez a süllyedő, meleg levegő gátolja a felhőképződést, így a csapadékképződést és a friss levegő beáramlása is minimális. A hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A szakemberek többször is ezekhez az időszakokhoz rögzítették az abszolút hőmérsékleti rekordokat. Egy terület felett hőkupola egy évben többször is kialakulhat, de egyáltalán nem nevezhető gyakori jelenségnek.
- A mezőgazdaságot nem egyetlen rendkívüli hőhullám sújtja, hanem a téli csapadékhiány, a tavaszi szárazság, a hőkupolák okozta extrém hőség, továbbá a légköri aszály együttesen. A jövőben a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válnak, ezért az agrárium számára kulcskérdés lesz az öntözés fejlesztése, a talajnedvesség megőrzése és az új termesztéstechnológiák alkalmazása – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Rátonyi Tamás.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Precíziós Technológia Tanszékének vezetője kifejtette: a gyökerek tavasszal a felső 5-10 cm-es rétegben fejlődnek, amely azonban mostanra teljesen kiszáradt, emiatt pedig gyengébb kelés és gyökérfejlődés alakult ki. A talaj felső 25-30 cm-es rétege is több helyen teljesen száraz, a „holtvíz” kategóriájába tartozik, olyan kevés víz maradt benne, amelyet a növények már nem tudnak hasznosítani. Rátonyi Tamás szerint nyilvánvaló, hogy a következő időszakban az új talajművelési technológiákon, a talaj nedvességének megtartásán lesz a fókusz.
- A különböző évek adatainak összehasonlítása során jól látható, hogy a növényállomány NDVI (Normalized Difference Vegetation Index - a növényzet egészségi állapotának és sűrűségének mérésére, valamint számszerűsítésére szolgáló, szenzoradatokon alapuló, széles körben használt mutató) értékei jelentős változatosságot mutatnak. A 2026-os tenyészidőszakban különösen szembetűnő volt a július első hetében jelentkezett rendkívül magas hőmérséklet hatása. A hőstressz következtében a növényállomány NDVI értéke jelentősen eltért a korábbi évek azonos időszakában mért értékektől. Az egyes éveket külön elemezve jól kirajzolódik egy általános tendencia – mutatott rá Kakuszi-Széles Adrienn, a Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője.
Az intézet szakembereinek precíziós technológiával végzett vizsgálatainak alapját az 1983-ban, Nagy János professor emeritus által alapított szántóföldi tartamkísérletek adták. Méréseik szerint a 2023 és 2025 közötti három évben a vegetációs időszak közepén minden esetben a nem öntözött növényállomány magasabb NDVI értéket mutatott.
- Ennek egyik lehetséges oka, hogy az öntözetlen növények leveleiben a klorofill koncentráltabban van jelen. Extrém száraz években azonban ez a tendencia megfordulhat. Amennyiben a vízhiány egy kritikus szint alá csökkenti a növények életműködését, az öntözetlen állomány NDVI értéke már alacsonyabbá válhat az öntözött állományénál. Ez a változás az aszály súlyosságának és szélsőségességének egyik lehetséges indikátora lehet. Az NDVI a növényállomány általános állapotáról ad képet. Az értékek részletesebb elemzése, valamint az öntözési, időjárási és egyéb környezeti tényezőkkel történő összehasonlítása pontosabb információt nyújthat az adott stresszhatásról, jelen esetben az aszály súlyosságáról – fejtette ki az intézetvezető professzor.
Illés Árpád, a Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet adjunktusa hozzátette: az évjáratok közötti különbségek már a hagyományos RGB felvételeken is jól megfigyelhetők, azonban a legjelentősebb eltérések a multispektrális felvételeken mutathatók ki.
- Ezeket a szántóföldi adatgyűjtések során elsősorban a közeli infravörös, vagyis NIR tartományban rögzítjük, amely érzékenyen jelzi a növényállomány élettani állapotát és vitalitását. A vizsgált évek közül a 2026-os egyértelműen elkülönül, mivel a növényállomány a többi évhez képest jelentősen erőteljesebb leszáradást mutatott már a július hónap első napjaiban érkezett magas hőmérséklet következtében – hangsúlyozta Illés Árpád.
Az elmúlt napokban betört szubtrópusi forró levegő tovább sújtotta a rendkívüli szárazság miatt legyengült kukorica- és napraforgótermést.
- A térségben a kukorica esetén 50-60, míg a napraforgótermésben több mint 30 százalékos terményveszteséggel számolnak a szakemberek. A veszteség fő oka, hogy a növényeket – a hibridek fajtáitól függően – fejlődésük fontos időszakában, mint a csőképződés idején érte a hőstressz. Májusig Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le, ez a hiány azonban azóta tovább súlyosbodott. Több mint három havi csapadékmennyiség hiányzik a talajból, ennek pedig súlyos következményei lesznek a mezőgazdasági terményekre, termékekre és áraikra – vázolta Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A hőség nemcsak a növénytermesztés területén okoz jelentős károkat, az állattenyésztőket is sújtja.
- A forróság az állatok jóllétét és teljesítményét is terheli, jelentős kihívásokat okoz emellett a takarmányellátásban is. A tartósan száraz és forró időjárás miatt a takarmánynövények zöldtömeg-termése jelentősen csökkenhet, éppen ezért olyan növényi alapanyagok és melléktermékek hasznosítása is előtérbe kerülhet, amelyek korábban nem számítottak elsődleges takarmányforrásnak. A melléktermék-gazdálkodás szerepe ezért várhatóan tovább erősödik az állattenyésztésben – véli Komlósi István professzor.
Az Állattenyésztési Tanszék egyetemi tanára kiemelte: az állattartó telepeknek emellett fokozott figyelmet kell fordítaniuk a vízgazdálkodásra, különösen a vízvisszatartási és -visszaforgatási megoldások alkalmazására is, valamint a víztakarékos technológiák bevezetésére. Mint ahogy a növénytermesztésben az NDVI mutatószám, az állattenyésztésben a THI (Temperature-Humidity Index - Hőmérséklet-Páratartalom Index) mutató alkalmas a környezeti állapot monitorozására. Fajonként eltérő indexpontszám felett az istálló levegőjét hűtik.
- A szabadon tartott állatok kültakarójának színe is befolyásolja a hőtűrést. A világos fajták, mint a magyar szürke szarvasmarha testhőmérséklete alacsonyabb a sötét kültakarójú fajtákkal szemben. A tenyésztési programokban egyre nagyobb jelentőséget kaphat a vízhasznosítás és a hőtűrő képesség szempontjából kedvező tulajdonságok figyelembevétele is. A hőstressz az étvágyat, a szaporodásbiológiai eredményességet is kedvezőtlenül befolyásolja. Csökkentheti a fogamzás sikerességét, és már embrionális korban, majd azok első termelési ciklusára is kimutatható hatással vannak – sorolta Komlósi István.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idei forró időjárás és az elhúzódó aszály következményei még hónapokig érezhetők lesznek. Az egyre gyakoribb szélsőségek, hőkupolák, kritikus csapadékhiány együttesen új korszakot nyitnak a mezőgazdaságban, ahol a termésbiztonság kulcsa az alkalmazkodás és a vízgazdálkodás fejlesztése lesz.
Sajtóközpont - ÉE