Termelők, felvásárlók, ágazati szereplők, a szektorban érintett iparvállalatok – összesen mintegy 350 résztvevője volt a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az ÉKASZ (Alma Terméktanács) közös konferenciájának, melynek az intézmény agrárkara adott otthont csütörtökön. A szakmai rendezvény a hazai almatermesztés meghatározó alakja, a DE MÉK néhai professor emeritusa, Gonda István előtt is tisztelgett.
Szilvássy Zoltán rektor köszöntőjében arról beszélt, hogy a Debreceni Egyetem egészségipari stratégiai célkitűzéseihez igazodva a kertészettudomány és a gyümölcstermesztés kapcsán is az a szándék, hogy olyan élelmiszereket állítsanak elő, amelyek a meglévő tápértékeken túl valamilyen pozitív élettani hatással rendelkeznek. Az alma pedig kiváló alapanyag ehhez – tette hozzá a professzor.
- Az almában lévő immunstimuláló anyagok kulcsfontosságú szerepet játszanak egyes betegségek, mint például a gyulladásos bélbetegségek kezelésében. A Debreceni Egyetemnek megvan az a képessége, hogy a mintagazdaságaiban előállított élelmiszereket zárt technológiai láncú üzemekben fel tudja dolgozni és klinikai körülmények között tudja vizsgálni. Utóbbihoz kiváló lehetőséget jelent, hogy az egyetem a világ legjelentősebb klinikai vizsgálatokat végző vállalatának top20-as partnere – fejtette ki Szilvássy Zoltán rektor.
Stündl László, a házigazda Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja köszöntőjében kiemelte: az egyetem fő „terméke” a hallgató.
- A Debreceni Egyetem agrárkara olyan szakembereket és mérnököket képez, akik a sikeres gazdálkodás létfontosságú szereplői. A másik termékünk a tudomány, a kutatás-fejlesztés, az innováció és a szakmai tanácsadás. Azért vagyunk itt, hogy az agrárium, és így az almaágazat versenyképességét, piaci pozícióit a tudományos, szakmai és technológiai kérdések megválaszolásával segítsük – tette hozzá Stündl László.
A tanácskozáson Nagy István agrárminiszter Az almaágazat gazdasági és társadalmi szerepe, a versenyképesség és az egyensúly növelésének lehetőségei az ágazati szabályozás oldaláról címmel tartott előadást.
- Az elmúlt két-három év precedens nélküli terheket rótt a magyar mezőgazdaságra és benne az almatermesztésre: a koronavírus-járvány, a munkaerőhiány, a kedvezőtlen időjárási körülmények, az alapanyagok, a műtrágya, a növényvédőszerek és az energiaforrások drágulása, az orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciós politika kihívások elé állította a magyar agráriumot – kezdte a tárcavezető.
Az agárminiszter az ágazatot érintő, a termőképességet, a termésbiztonságot és a versenyképességet támogató ösztönzőrendszer bemutatásakor kiemelte, hogy az ágazat túlélésének kulcsa csakis az almaszektor szereplőinek összefogása lehet.
Nagy István beszélt arról is, hogy az ágazat érdekében a kormány az ország legnagyobb almatermesztő körzetében, az állami tulajdonú Szabolcsi Alma Centrum Nonprofit Kft. újfehértói telephelyén megvalósította a Szabolcsi Alma Centrum beruházást.
- Ez az állami szerepvállalással épülő modern posztharveszt, logisztikai és szolgáltató komplexum a térségben élő termelők, termelői csoportok terményét gyűjti össze, tárolja, csomagolja, majd egységes minőségben értékesíti a piac igényeinek megfelelően. A nagyságrendileg 10 ezer tonna befogadóképességű tároló és a hozzá kapcsolódó válogató-osztályozó infrastruktúrával, kutatás-fejlesztési és szaktanácsadási háttérrel jelentős piaci befolyás érhető el – emelte ki Nagy István.
A miniszter mint mondta: a kutatás, a szaktanácsadás és a modern posztharveszt technológiák alkalmazása, illetve a folyamatos fejlesztés jelentheti az almatermesztés jövőjét. A tárcavezető hozzátette: a Debreceni Egyetem felismerte az almaágazat megújulásában rejlő lehetőségeket és élére állt ennek a folyamatnak.
Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, a DE MÉK Kertészettudományi Intézet vezetője szerint a hazai almaágazat válaszút előtt áll.
- Az elmúlt évek kihívásai egy olyan ágazatot sújtottak, amelynek ültetvényei elöregedtek, a termelői közössége kiöregedett. Ha most nem ragadjuk meg megfelelően a fejlesztési lehetőségeket, az végzetes hatással lehet a hazai almatermesztésre. Az ipari és az étkezési alma termelőinek integrációra van szükségük, amely javítaná a versenyképességet. A termelés hatékonyságát növelni kell, a nyereségesség hektáronként 40-60 tonna terméssel érhető el. Ehhez azonban tőke, szaktudás és munkaerő kell. Az intenzifikálás, a gépesítés és az automatizálás segítheti a termelőket. A DE és kísérleti telepeinek a legfőbb feladata pedig, hogy kiszolgálja tudással a termelőket, mivel a kísérletezésre az ágazatnak nincs ideje – sorolta Apáti Ferenc.
A szakmai rendezvény a hazai almatermelés meghatározó alakjának, a DE MÉK néhai professor emeritusának, Gonda Istvánnak állít emléket.
Gonda István 25 évig dolgozott az Újfehértói Gyümölcskutató Intézetben, valamint több mint 15 évig volt a Debreceni Egyetem Kertészeti Tanszékének vezetője (1993- 2009), majd a Kertészettudományi Intézet igazgatója (2009-2012), 1997 és 2000 között a Mezőgazdaságtudományi Kar kutatási dékánhelyettese, 2000 és 2002 között a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója.
Az 1990-es években kiemelt szerepe volt a korábbi extenzív vagy félintenzív művelési rendszerű ültetvények leváltásában, az intenzív étkezési alma-termesztés hazai elterjesztésében. Szakmai körökben a „koronaformák művészeként” is emlegetették Gonda Istvánt. Segítségével és munkásságának köszönhetően a magyar étkezési alma-termesztés szintet lépett az 1990-es években.
Sajtóközpont - ÉE
