Az életnagyságú öntött bronz portrédomborművet, Győrfi Lajos szobrászművész alkotását az egyetem létrehozásának 110. évfordulóján avatták fel.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora arra emlékeztetett, hogy az intézmény Főépületébe érkezők két olyan arisztokrata szobra mellett haladnak el – gróf Tisza István és gróf Klebelsberg Kunó – akiknek jelentős érdemei vannak abban, hogy az egyetem ma itt működik.
- Gróf Degenfeld-Schomberg József is annak a református elitnek volt a tagja, amely az uralkodót meg tudta győzni arról, hogy itt a Kárpát-medence keleti végében szükség van – mai kifejezésekkel élve – egy tudásközpontra, amely pénzügyi, intellektuális, kutatási, innovációs, szellemi centrumként az egész régió fejlődését biztosítja. Ehhez a Református Kollégium nyújtott megfelelő alapot – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán. Hozzátette: ugyanakkor a jogelőd, a debreceni kálvinista alapokon álló Református Kollégium a középkortól kezdve egy „csodát” hozott létre, amely ma is megvan.
Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében úgy fogalmazott, hogy régi adósságot törleszt az egyetem, amikor az 1847 és 1927 között élt gróf Degenfeld-Schomberg József tiszteletére emléktáblát avat, ugyanis a gróf elévülhetetlen érdemeket szerzett a Debreceni Magyar Királyi Egyetem megalapításának előkészítésében.
- Gróf Degenfeld-Schomberg József egyházkerületi főgondnokként három évtizeden át kivételes elszántsággal hidat képezett a Református Kollégium fakultásainak erősítését és az egyetem alapításának gondolatát képviselők között. Mindmáig ő az a kivételes személyiség, akit kétszer is, 1917-ben és 1924-ben az egyetem díszdoktorává avatott. Az Egyetemi Tanács gróf Degenfeld-Schomberg Józsefet 1927-ben az az Egyetem létesítésének legjobb munkása címmel tüntette ki – ismertette Kossa György.
Puskás István, Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy manapság számos pozitív képzet társul a dualizmus korához.
- A „boldog békeidőknek” olyan ethosza volt, amely komoly teljesítményeket tett lehetővé. Ez azonban a második világháború után eltűnt. A polgári kormányzás kezdete óta ezek a közösségi értékek visszatérőben vannak, ezért az ezt képviselő elődeinkre emlékeznünk kell – hangsúlyozta. Az alpolgármester azt ígérte, hogy a város vezetése megvizsgálja annak lehetőségét, hogy újra viselje közterület a Degenfeld nevet Debrecenben.
- Gróf Degenfeld-Schomberg József munkásságának is köszönhetően a Debreceni Egyetem megalapításának 110. évfordulója a Tiszántúli Református Egyházkerület számára is ünnep, mert az országgyűlés 1912-ben erre vonatkozó meghozott döntése azt jelentette, hogy a Debreceni Református Kollégium akadémiai karainak egyetemmé válásával évszázadok álma valósult meg – jelentette ki Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
Az Ausztriában élő gróf Degenfeld-Schonburg Pál, gróf Degenfeld-Schomberg József dédunokája az ünnepség végén a család nevében köszönetet mondott az emléktábla felavatásáért.
A Degenfeld család történetéről bővebb információ érhető el a Gerundium egyetemtörténeti folyóiratban és a Debreceni Szemlében.
Sajtóközpont - OCs