A Debreceni Egyetem hajdúböszörményi karán működő Lippai Balázs Roma Szakkollégium frissen végzett hallgatói többségében cigánytelepekről származó, vagy éppen gyermekotthonban felnőtt fiatalok. Többen közülük cerhari anyanyelvűek, ami azt jelenti, hogy magyarul csak később, a köznevelési és közoktatási intézményekben tanultak meg.
- A szegénység és általában a szociokulturális kiinduló helyzet általános deficitje összességében olyan nagyságrendű akadály, amelynek leküzdésére önerőből sem a fiatalok, sem a családjaik nem képesek. Az elmúlt években kiépült roma szakkollégiumi hálózat alapvető célja a felsőoktatásba bekerülő fiatalok tanulmányi sikerességének előmozdítása és a lemorzsolódás megakadályozása – hangsúlyozta Biczó Gábor.
A kar egyetemi docense szerint ma az ország népességéből - becslések szerint - csaknem nyolcszázezer fő alkotja a hazai cigányságot. A magyar népességhez képest jóval fiatalabb korösszetételű roma közösségek az ország több térségében 30 százalék feletti arányokat tükröznek. A Közép-Tiszavidék, Szabolcs és Borsod számos településén az óvodás korcsoportokban a cigány gyermekek száma gyakran 60-90 százalék. A Lippai Balázs Roma Szakkollégium hallgatóinak tanulmányi eredménye azért is figyelemreméltó, mert a KSH adatsora szerint 2015-ben a 15 és 64 év közötti romák 80 százalékának csak általános iskolai végzettsége volt és csak minden századiknak volt diplomája.
- Célunk, hogy hallgatóinkat az értelmiségi szereppel járó tudatos társadalmi felelősségvállalásra ösztönözzük. A lakóhelyük iránti érdeklődésüket alkalmazott társadalomtudományi kutatásokon keresztül igyekszünk felébreszteni és fokozni. A kutatási célok elsősorban a saját lokális színtérre vonatkozó ismeretek elmélyítését szolgálják. Tapasztalataink szerint a szabolcsi, hajdúsági, bihari vagy közép-tiszavidéki kistelepülésekről érkező hallgatók a szakkollégiumi keretek között végzett módszeres kutatómunka eredményeként sajátos rálátást nyernek közösségükre. Fontos eredménynek tekintjük, hogy a legtöbb esetben a felsőoktatási tanulmányok befejezésének idejére többségük a személyes karrier színtereként képes kezelni lokális életvilágát – részletezte Biczó Gábor.
A főleg óvodapedagógia nemzetiségi cigány/roma szakirányú alapszakon diplomát szerzett hallgatók többsége az oklevél átvételének pillanatában már tudta, hogy melyik óvodában fog ősztől dolgozni, sokuk részben azért, hogy hozzájáruljon a hasonlóan nehéz körülmények között felnövekvő roma származású és/vagy hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi beilleszkedéséhez.
A Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban tanuló roma származású hallgatók mellett egyébként tizenkét nem roma származású hallgató is végzett az óvodapedagógia nemzetiségi cigány/roma szakirányú alapszakon, ami jól mutatja a képzés gyakorlati jelentőségét.
Sajtóiroda-TB
