A program során azok a kutatók mutatkoztak be, akik az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon elért eredményük alapján 1989 óta Pro Scientia Aranyéremben részesültek és tagjai a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának. Egyebek mellett jogi, műszaki, valamint természet-, agrár-, gazdaság-, társadalom-, orvos- és sporttudományi témakörökben tartottak előadásokat.
Fenyves Veronika, a Debreceni Egyetem oktatási elnöke nyitóbeszédében kiemelte: a Pro Scientia Aranyérmesek közösségének tagjai már fiatalon bizonyították tehetségüket, elhivatottságukat és a tudomány iránti kivételes érdeklődésüket.
- Debrecenben a tudás és a tudomány tisztelete évszázados hagyományokra épül. Büszkék vagyunk arra, hogy a Debreceni Egyetem napjainkban is ezen hagyomány szellemében, a minőségi oktatás, a kutatás és az innováció iránt elkötelezetten végzi munkáját – jelentette ki az egyetemi vezető.
Fenyves Veronika arról is beszélt, hogy a Pro Scientia Aranyérem nem csupán egy kiemelkedő egyéni tudományos teljesítmény elismerése, hanem egy olyan életút kezdete is lehet, amelyet a kíváncsiság, a kitartás és a folyamatos fejlődés iránti igény határoz meg.
A konferencia résztvevői olyan jelentős tudományos eredményeket értek el, amik példakértékűek a mai egyetemisták számára, bizonyítva, hogy a felsőoktatásban eltöltött évek alatt megkezdett kutatómunka akár egy egész tudományos pályafutás alapját is jelentheti – fogalmazott az oktatási elnök.
Kun Ferenc, a DE tudományos elnöke az aranyérmesek pályájával példázta, hogyan épül az egyetem tudományos utánpótlása a diákköri munkára. A Pro Scientia Aranyérem alapítása óta 84 debreceni kötődésű hallgató részesült az elismerésben, közülük 22-en ma is az egyetemen dolgoznak, 11-en egyetemi tanárként.
Kun Ferenc arról is beszélt, hogyan segíti a DE a fiatal kutatók pályán maradását. Az egyetem kiegészíti a doktoranduszok ösztöndíját, a fokozat megszerzése utáni időszakra pedig posztdoktori programot készít elő. Eszerint a pályakezdők két éven át dolgozhatnának egy kutatócsoportban, és szakmai támogatást kapnának saját kutatási irányuk kialakításához. Külföldi mobilitási programot is indítanának, hogy a fiatal kutatók a külföldi műhelyekben szerzett tapasztalataikat hazatérve Debrecenben kamatoztathassák.
A Pro Scientia Aranyérmesek Konferenciáján egyebek mellett a lómenta nevű növény kivonatának a szőlő-védelemben történő felhasználásáról és a napelemek energiatermelésének műholdképeken alapuló becsléséről is szó esett csütörtökön. A pénteki programban a DNS-ből építhető szerkezetektől a mesterséges intelligencia jogi alkalmazásáig többféle témával foglalkoztak, szombaton pedig a jogtudományi előadások után a bölcsészeti és művészeti szekciók zárták a rendezvényt.
Sajtóközpont - OCs