A járványhelyzet sok területen átírta az eddigi életünket. A pedagógia évek alatt fokozatosan emelte be a digitális oktatást a módszerei közé. A járványügyi vészhelyzetben az eddig tesztelt felületek azonban a szükség hatására kaptak aktívabb szerepet.
- Véleményünk szerint a koragyermekkort tekintve nem várható súlyos negatív következménye ennek a helyzetnek. A bölcsődés gyerekek intézményi beilleszkedésében azonban okozhat nehézséget a hosszabbra nyúló kényszerszünet. Egyrészt az intézményi adaptáció újraindulását eredményezheti, másrészt a másodlagos kötődés sérülései is bekövetkezhetnek hosszabb idő alatt. Az óvodásokkal több intézményben is - az iskoláskorúakhoz hasonlóan - interneten tartják a pedagógusok a kapcsolatot. Így kevésbé sérül az óvodapedagógussal kialakult kötődés – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Szerepi Sándor. A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar főiskolai docense kiemelte: az óvodapedagógusok játékos, zenés és mozgásos fejlesztőgyakorlatokat és egyéb feladatokat ajánlanak a szülők számára, amelyeket otthon könnyen elvégezhetnek a kicsikkel. Ezekkel segítik többek között a gyerekek finommotorikus mozgásának és logikai képességeinek fejlődését – tette hozzá a szakember.
A digitális oktatásban nagy szerepet vállalnak a szülők. A járványügyi veszélyhelyzet miatt a gyermekek március 16-a óta nem járnak be az iskolákba, az interneten kapják meg naponta feladataikat. Az alsó tagozatosok egyben, míg a felsősök szaktanáraiktól az órarendnek megfelelően. Az otthon tanulás azonban néha megterheli a szülők és a gyermekek kapcsolatát.
- A digitális oktatás területén szintet léptünk, még ha kényszerből is. Nagyon gyorsan és pozitívan tudtunk alkalmazkodni ehhez a helyzethez. Ezt az időszakot ezért nem szabad elengedni. Ezen a területen nem térhetünk vissza a vírus előtti időkhöz. Mind a pedagógusok, mind a gyerekek, mind pedig a szülők számára tanulságos időszak ez a mostani. Hasznos tudást, tapasztalatokat szereztünk, amelyeket már a következő tanévben hasznosítani tudunk– értékelte az eddigieket Szerepi Sándor.
A közvetlen társas kapcsolatok szenvedhetnek törést a veszélyhelyzet alatt. Ezeknek a viszonyoknak a rendeződéséhez sok időre lehet szükség.
- Az óvodás gyerekekben a nagyszülők látogatásainak elmaradása, illetve a közvetlen kontaktus, az érintés nélküli találkozások, a maszk viselése maradhat meg hosszabb távon emlékezetükben. Az óvoda kötetlen rendszerében a visszailleszkedés és az feloldódás azonban nagy valószínűséggel nem okoz majd nagyobb problémát. Az iskolák számára azonban komolyabb kihívásokat jelenthet majd ennek a csaknem 5 hónapos időszak következményeinek kezelése – véli Szerepi Sándor.
A járványügyi veszélyhelyzet pedagógiai módszerének alappillére a rendszeresség – hangsúlyozta Futóné Monori Edit, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája igazgatója.
- Az elmúlt időszak nem tekinthető szünidőnek. A diákok minden nap megkapják a feladataikat és rendszeresek a számonkérések is. Egy kiszámítható rendszerben kell dolgozniuk. A nyári szünetben várhatóan oldódnak majd a feszültségek. A következő tanév elején, a kezdeti napokban nagyobb lesz a nyüzsgés, ez azonban természetes lesz. Abban az esetben, ha a gyerekek napirend alapján mindig elvégzik a feladataikat, akkor nem okozhat gondot számukra a következő tanév – mondta Futóné Monori Edit.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a járványügyi veszélyhelyzet után sok munkába kerül majd, hogy a dolgok visszatérjenek a régi kerékvágásba, amihez toleranciára és empátiára lesz szükség, ugyanakkor meg kell kezdeni a különleges élethelyzetben szerzett tapasztalatok feldolgozását, és a kialakult új módszerek beemelését a mindennapok gyakorlatába.
Sajtóiroda-ÉE
