- Már a Kereskedelmi és Iparkamara megalakulásakor, az 1850-es évek elején felmerült az igény Debrecenben agrárszakemberek magas színvonalú képzésére, de ezt a politikai helyzet csak a kiegyezés után tette lehetővé. Akkor Európa keleti felének szinte minden országából érkeztek ide tanulók, ma pedig már a teljes Tisza-ártéri terület egyik oktatói, szellemi, kulturális központja a debreceni agrárkar – hangsúlyozta a szeptember 5-ei ünnepségen mondott köszöntőjében Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.
Másfél évszázaddal ezelőtt, 1868. október 22-én 41 hallgatóval indult a tanév az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetben, ahol – a magyarországi képzőhelyek között egyedüliként – első pillanattól a magyar volt a tanítás nyelve. Az elmúlt 150 év öröksége mind mai napig meghatározza a debreceni képzést.
- A természettudományos alapokon nyugvó agrár-felsőoktatás garancia volt arra, hogy kis-, közép- és nagybirtokos rendszerben is eredményesen tudtak gazdálkodni az itt végzett szakemberek. Mind a mai napig a természettudományi alapismeretekre, az agrárszaktárgyakra, illetve a jogi, kereskedelmi ismeretekre helyezzük a hangsúlyt, szem előtt tartva azt is, hogy az egyénre szabott oktatásé a jövő. Kiemelt kutatási témánk napjainkban a víz- és energiatakarékos, környezetbarát, nyomonkövethető élelmiszer-előállítás – emelte ki Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A város 150 évvel ezelőtt 400 katasztrális hold termőterülettel járult hozzá az intézmény alapításához, abban az időben a mezőgazdaság Debrecen gazdaságának alapját képezte. A korabeli elveket és törekvéseket ma is követendőnek tartja a városvezetés.
- Az itt felhalmozódott tudás tette lehetővé, hogy az agrárium és a hozzá kapcsolódó iparágak a 90-es évek válságát követően új erőre kapva segítsék a város fejlődését. Emellett példamutató a kar azon tevékenysége is, hogy képes volt a régió meghatározó agrárvállalkozásait összefogni, és erős szövetséget kovácsolni a tudomány, az oktatás és a gazdaság között – fejtette ki Papp László polgármester.
A jubileumi megemlékezésen részt vett Nagy István agrárminiszter is, aki a magyar mezőgazdaság előtt álló korszakváltásról beszélt a több mint 400 vendégnek. Kiemelte, hogy a jövőt a klímaválság, az élelmiszerek iránti egyre növekvő kereslet, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás határozza majd meg, amire fel kell készíteni a gazdákat. 2050-re 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a világon, miközben 30 százalékkal kisebb termőterület és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz áll majd rendelkezésre.
- A kihívásoknak csak a tudomány segítségével leszünk képesek megfelelni, szükség van a tudásalapú mezőgazdaság megteremtése. Ebben a Debreceni Egyetem a sikeres integrációnak köszönhetően az élen jár, a társtudományok bevonásával utat mutat a megoldások kereséséhez. A debreceni agrárképzés felkészült a kihívásokra és számíthat az agrártárca támogatására – jelentette ki a miniszter.
Az elmúlt 150 év alatt mintegy 15 ezer agrárszakember szerzett diplomát Debrecenben, jelenleg csaknem kétezer a hallgató tanul a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon, közülük több mint százan külföldiek.
- A Debreceni Egyetem egyfajta szellemi központként működik, jó gyakorlatot mutat ahhoz a célkitűzéshez, hogy elérjük, a vidéki értelmiség helyben maradjon. Az agrárkar tudásával és szakember-utánpótlásával tevékenyen hozzájárul a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez – fogalmazott Horváth Zita, az Emberi Erőforrások minisztériumának helyettes államtitkára.
A hazai agrárfelsőoktatási-intézmények nevében a Szent István Egyetem rektora mondott köszöntőt a 150 éves debreceni jubileum tiszteletére. Tőzsér János egyúttal számba vette az egyetemek közötti, jövőbemutató kutatási együttműködéseket, többek között a hulladékgazdálkodás, a halgenetika és a megújuló energia hasznosításának területein.
Köszöntötte a résztvevőket a Visegrádi Egyetemi Szövetség elnöke, Peter Bielik, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági kamara alelnöke, Kis Miklós is, aki szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban elengedhetetlen a korszerű tudással rendelkező szakemberek képzése és alkalmazása.
A másfél évszázados jubileum kapcsán az egykori debreceni tanintézet és a Református Kollégium közötti együttműködést idézte fel a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Fekete Károly az évforduló tiszteletére átadta Komlósi István dékánnak annak a dokumentumnak a másolatát, amely három egykori professzor, Imre Sándor Kovács János és Tormay Béla jelentése volt Révész Bálint püspöknek a mezőgazdász képzés és a kollégium együttműködéséről. Ezt követően az ünnepi megemlékezések zárásaként díjakat, emlékérmeket adtak át.
Sajtóiroda - TH
