Freund Tamás, az Akadémia elnöke azt kérte az MTA új doktoraitól, hogy a cím birtokosaként legyenek nem csupán kutatóhelyük, hanem egyúttal az Akadémia „követei” is. Magyarázzák el – ha kell újra és újra –, hogy milyen módszerekkel és hogyan dolgozik a tudomány, és miként lehet a tudományosan megalapozott állításokat megkülönböztetni a hiteltelen, áltudományos nézetektől.
Az MTA-doktori eljárás független és szigorú, az egyes diszciplínák sajátosságait tiszteletben tartó tudományos követelményrendszer, amely egy vagy akár több évig tartó, nagyon sok szereplő bevonásával folyó eljárás eredményes befejezését igényli a címet megszerezni szándékozó kutatótól.
Pál Balázs akadémiai doktori értekezésében az idegrendszer működését alapvetően befolyásoló, úgynevezett neuromodulációs hatásokat vizsgálta elektrofiziológiai, anatómiai és viselkedés-élettani kísérletekben.
Regéczi Ildikó akadémiai doktori értekezése a hazai Csehov-kutatás fontos műve, amelynek szellemisége és megállapításai szorosan következnek abból a több évtizedes, magas színvonalú kutatómunkából, amelybe saját tudományos munkássága éppúgy beletartozik, mint az eminens és kitartó tudományszervező tevékenysége, amelynek eredményeképpen ma a magyar Csehov-kutatásról mint plurális diszkurzusokat megengedő, tudományos műhelyeket összefogó kutatási irányzatról beszélhetünk.
Pál Balázsnak és Regéczi Ildikónak köszönhetően a Debreceni Egyetemen ezzel 118-ra emelkedett az MTA Doktora címmel rendelkező, teljes munkaidőben alkalmazott oktatók, kutatók száma.
Az MTA új doktorainak méltatása ide kattintva olvasható.
https://mta.hu/mta_hirei/az-mta-uj-doktorai-2025-ben-114402
Sajtóközpont – BZs
Forrás, fotó: mta.hu
