A szakmai találkozó interdiszciplináris megközelítéssel vizsgálta az oktatás különböző aspektusait, beleértve – többek között – a digitális és technológiai innovációkat, a társadalmi egyenlőtlenségeket, a koragyermekkori nevelés és óvodapedagógia kérdéseit, a szakképzést és a felnőttkori tanulást, valamint az oktatáspszichológia és a neveléstörténet területeit.
- A rendezvény célja, hogy platformot biztosítson a kutatók, oktatók és gyakorlati szakemberek számára tapasztalataik és kutatási eredményeik megosztására, valamint a hazai és nemzetközi tudományos diskurzus előmozdítására – mondta a Főépület Aulájában rendezett megnyitón köszöntőjében Márkus Edina, a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet igazgató-helyettese.
A rendezvény helyi elnöke kiemelte: a HuCER konferenciák fontos szerepet játszanak a hazai kutatói közösségek építésében, lehetőséget teremtve a hálózatépítésre, a szakmai párbeszédre és az együttműködések kialakítására, ezért nyitottak mindazok számára, akik elkötelezettek az oktatás fejlesztése iránt, és szeretnének hozzájárulni a tudományos párbeszédhez.
A konferencia résztvevőit a rendező, házigazda intézmény nevében Bartha Elek oktatási rektorhelyettes köszöntötte.
- Az, hogy ebben az évben a Debreceni Egyetem adhat otthont a rendezvénynek, elismerése az itt zajló nevelés- és oktatáskutató munkának, ugyanakkor annak a stratégiának is, amelyet az intézmény folytat. Ugyanakkor a tudományos munkához a hátteret a pedagógusképzés biztosítja, amely iránt láthatóan egyre nő az érdeklődés – emelte ki Bartha Elek.
- Az egyetem 13 karából kilenc folytat pedagógusképzést valamilyen formában, népszerűségére pedig bizonyíték az ezekre a szakokra felvettek magas száma, hiszen az országosan is legnépszerűbb gazdaságtudomány, a második legnépszerűbb orvos- és egészségtudomány után a pedagógusképzésre nyert felvételt az idei tanévre a Debreceni Egyetemre a legtöbb, 1300 diák, ami tekintélyesnek számít még az intézmény 30 ezres hallgatói létszámához viszonyítva is – fogalmazott a rektorhelyettes.
A konferenciát Juhász Erika, a DE BTK Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszék vezetője, a HERA elnöke nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: a HERA a tudományos közösségek mintapéldája, ezért az idei évben a közösségek állnak a tanácskozás fókuszában. Így a szervezők olyan kutatási témákat vártak a rendezvényre, amelyek ezt a területet vizsgálják.
A szervezet alakulásától arra törekedett, hogy tudományos közösséggé szervezze a magyar nevelés- és oktatáskutatókat. 2011-ben, az alapítás évében a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete 12 taggal alakult meg, tagjainak száma mára 700 fölé emelkedett.
- A tudományos közösségek építésének alapja a kommunikáció, a személyes kapcsolattartás, valamint az egyéni és csoportosan végzett kutatómunka, és úgy vélem, a HERA sikere ebben a három pillérben rejlik elsődlegesen – emelte ki Juhász Erika.
A megnyitót követően Lucian Ciolan professzor, az EERA (European Educational Research Association – Európai Oktatáskutatók Egyesülete) főtitkára, a Bukaresti Egyetem rektorhelyettese tartott plenáris előadást Learning Transformation in Universities: Ecosystem(s), Communities, and Innovative Pedagogies címmel.
A nyitónap szakmai elismerések átadásával folytatódott. A rendezvényen Báthory-emlékérmet vehetett át Bárdos Jenő, a neveléstudomány doktora, a Pannon Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professor emeritusa. Az emlékérem életmű elismeréseként adható olyan személynek, aki a hazai nevelés- és oktatáskutatásban több évtizeden keresztül kimagasló kutatómunkát végzett. A díj névadója Báthory Zoltán (1931–2011), a HERA alapító elnöke, neveléstudós, aki jelentős szerepet játszott a magyar oktatáskutatás és pedagógiai értékelés fejlődésében.
Langerné Buchwald Judit egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar szombathelyi intézetének vezetője HERA-ért díjban részesült, amely a szervezet hatékony működését, a tudományos utánpótlás gondozását több éven át támogató vezetőségi tagnak adományozható.
A HERA Legjobb Publikációs Díj idén az öt legkiemelkedőbb nevelés- és oktatáskutatási írásművet ismerte el, ösztönözve ezzel a hazai oktatáskutatást, egyben támogatva a nemzetközi tudományos közösségbe való bekapcsolódást is, mivel az első két helyezett nemzetközi konferenciatámogatásban is részesül.
A HuCER Legjobb Poszter Díj pedig a kreatívan bemutatott, innovatív kutatások elismerése és ezek folytatásának ösztönzése, mivel első két helyezettje a következő évi HuCER térítésmentes részvételi lehetőségét kapta.
A tanácskozásra mintegy 300 fő regisztrált a Kárpát-medence oktatói, kutatói, hallgatói közül, akik 35 poszterbemutatóval és 215 előadással készültek a rendezvényre. A résztvevők 41 szekcióban mutatták be kutatásaikat.
A konferencián bemutatott kutatások szerzői lehetőséget kapnak arra, hogy tanulmányaikat benyújtsák a HERA Évkönyvbe, amely a konferenciát követően jelenik meg.
Sajtóközpont – BZs
Fotó: unideb.hu, Szabó Dóra
