A kötet Hajdúnánás 20. századi történetének meghatározó időszakával foglalkozik, nagy hangsúlyt fektetve a század derekától bekövetkezett gazdasági és társadalmi változásokra, amelyek radikális politikai törekvések és állami erőszak révén alakították át a vidéki Magyarországon a hagyományos élet kereteit.
- A mű nem pusztán két eltérő gazdasági és társadalmi berendezkedés különbözőségeire és ennek az eltérésnek egy hajdúsági kisváros életére gyakorolt hatásaira mutat rá, sokkal inkább azt az utat szerettem volna bemutatni, amit a nagybirtokra és az egyéni gazdálkodásra épülő, valamint a század második felében egyeduralkodóvá vált szocialista nagyüzemek világa között bejárt a magyar agrárium. Ez az út pedig igencsak nehéz volt – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Csiszár Imre, a DE HUNg-Research Network Néprajzi Kutatócsoport munkatársa.
A kötet a DE BTK Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet Studia Folkloristica et Ethnographica 89. kiadványa.
- A sorozat keretében néprajzi monográfiák, tanulmányok csaknem fél évszázada jelennek meg, amelyek egytől egyig a hazai néprajzi kutatás élvonalába tartozó etnográfus, folklorista és antropológus kutatók munkái. Ebbe a kiválósági sorba illeszkedik Csiszár Imre, a Hajdúnánáshoz ezer szállal kötődő szerző agrártörténeti-agrárnéprajzi tárgyú kötete, amely egy település, egy hajdúváros agrártársadalmának igen mozgalmas, nagy változásokkal, traumákkal teli korszakát dolgozza fel – fogalmazott a könyvbemutatón Bartha Elek.
A DE BTK Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet professzora kiemelte: a kiadvány nem korlátozódik csupán Hajdúnánásra, hanem a környező hajdúvárosok – köztük Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló – forrásanyagának feltárására is vállalkozott, amellyel összehasonlító vizsgálatot végezve egy egész térség agrár-múltjának kritikus időszakába kaphatunk betekintést.
A kiadvány elsőként a történelmi események következményeinek értelmezéséhez nyújt historiográfiai áttekintést, majd külön fejezetekben taglalja a világháború Hajdúnánásra gyakorolt hatásait, az azt megelőző agrárviszonyokat, majd a kommunista diktatúra hatására létrejött termelőszövetkezeti programot.
- Bár az agrártörténelem manapság nem tartozik a legdivatosabb témák közzé, az évtizedek alatt történt változások indokolttá teszik egy új kiadvány születését. A könyv szokatlan módon nem húz határt 1945-nél, hanem jóval korábbról, nem megszokott módon egészen a 30-as évektől 1980-ig ismerteti a történelem két, eléggé negatívan megítélt korszakát, kiszélesítve a tárgykört az agráriumon túl a történelmi, politikai környezetre, bemutatva egyben az eseménytörténetet, valamint a Hajdúnánást ért atrocitásokat is – hangsúlyozta méltatásában Barta János, a DE BTK Történelmi Intézetének professor emeritusa.
Bárány Attila történész, a DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola vezetője, a BTK Történelmi Intézet professzora a kiadvány erényei közül kiemelte, hogy egy településen túl a régióra vetített összehasonlításoknak köszönhetően országos kitekintést nyújt a mezőgazdaságon keresztül bemutatva a társadalmi változásokat.
- A szerző az érintett korszak történelméről hosszú éveken át végzett levéltári kutatómunkát, emellett a téma teljességéhez a tanácsülési jegyzőkönyvek, a helytörténeti gyűjtemények feldolgozása, valamint személyes interjúk is hozzájárultak – emelte ki Bárány Attila.
A történészprofesszor a kiadvány különleges értékének nevezte a korszak jellegzetes szóhasználatának felhasználását, amelynek köszönhetően olyan, mára feledésbe merült fogalmak magyarázatát ismerheti meg az olvasó, mint – többek között – a kulák, a hatósági közeg, a kitelepítés, az izgatás, a beadási kötelezettség vagy a tagosítás.
Csiszár Imre zárszavában elmondta: a könyv eddigi kutatómunkájának összegzéseként jelent meg, de már foglalkozik új kiadványának elkészítésével, a fotókkal gazdagon illusztrált, várhatóan elektronikus formában is elérhető, a magyar agrárium történetét a kezdetektől napjainkig bemutató egyetemi jegyzet megírásával.
Sajtóközpont – BZs
