Az Arcképcsarnok rovatban többek között Bognár Rezsőről lehet olvasni, aki a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját és Zemplén Géza mellett dolgozott 1950-ig a műegyetemi Szerves Kémiai Intézetben. 35 éves korában már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Akadémikusként kerül Debrecenbe, ahol is aktívan közreműködik a Természettudományi Kar Szerves Kémiai Intézetének elindításában. Két ízben, összesen öt tanéven keresztül volt az egyetem rektora és ugyancsak két ízben, hét tanévben a rektorhelyettesi pozíciót töltötte be.
Egy másik írásból az derül ki, hogy Kesztyűs Lóránd 1951-ben dékánként első vezetője lett a Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karából alakult Debreceni Orvostudományi Egyetemnek, amely még két időszakra (1959-1963 és 1967-1973 között) rektorának választotta. Meghatározó szerepe volt az új intézmény infrastrukturális bővítésében, a növekvő hallgatói létszámú orvosképzés korszerűsítésében, a tudományos kutatások eredményességének növelésében, a regionális és országos szakmai tekintélyű klinikai betegellátás fejlesztésében, valamint a centralizált pártállami politikai rendszer korlátai között teljesítményalapú, demokratikus intézményirányítás kialakításában.
Arról is beszámol a lap, hogy a debreceni agrár-felsőoktatás 2018-ban ünnepelte alapításának másfél évszázados évfordulóját. A képzés az 1867. évi kiegyezés utáni korszakban jött létre, a cívisváros gazdatársadalmának elképzeléseit váltotta valóra, összhangban az állam szerepvállalásával. Mindez új színt kölcsönzött a magyar oktatáspolitikának, elősegítve a hazai mezőgazdaság modernizációjának megindulását – írja a szerző.
Egy tanulmány szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az 1635-ös alapítástól kezdve rengeteg érdekes dokumentum keletkezett, melyeket a 20. század ötvenes éveiben selejtezni kezdtek. A megmaradt iratokat a Magyar Országos Levéltár részére adták át. 1952-től a Magyar Munkásmozgalmi Intézetbe is átszállítottak papírokat. 1956 novemberében egy belövés következtében az Országos Levéltárban tűz ütött ki, és az egyetem összes irata elpusztult. Óvatos becslések szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem körülbelül 2500 iratfolyóméter anyagából mindössze 20 iratfolyóméter maradt meg.
Egy másik, a debreceni Neurológiai Klinika történetével foglalkozó tanulmányból az is megtudható, hogy a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921-ben indult az orvosképzés. Az Elme- és Idegkórtani Klinika az akkori Magoss György téren (a jelenlegi Bem tér) kezdte meg működését 1921-ben Benedek László vezetésével. A klinika 1927-ben költözött be új épületébe a Nagyerdőre. Benedek Lászlót 1937-ben Somogyi István, majd 1938-ban Sántha Kálmán követte a vezetői pozícióban.
A Gerundium legújabb száma ide kattintva olvasható, míg a korábbi ilyen kiadványok itt érhetők el digitálisan.
Sajtóközpont – OCs
