A tavaszi félév állandó programjának számító eseményen a Természettár, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi-, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének szakemberei is részt vettek.
- A madárgyűrűzés során a madarak egyedi kóddal ellátott azonosítót kapnak. A jelölésből megállapítható a madár neme, kora, a vonulás sebessége és távolsága, vagy akár az is, hogy mennyi ideig élt a madár. Ahhoz, hogy valaki ilyen tevékenységet végezzen, speciális engedély szükséges – mondta el Tóth Máté, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának tagja.
Az Országh László sétányon Juhász Lajos, a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője tanítványaival hét madárfaj egyedeit látták el azonosítóval.
- A DE campusain számos madáretető van kihelyezve, amelyek télen táplálékot kínálnak az itt maradt madaraknak. Az idei gyűrűzés eredménye azt mutatja, hogy nagy számban látogatják az etetőket a környéken élő cinkék, pintyek. Az idei madárgyűrűzésen 76 madarat jelöltünk meg: szén- és kékcinegék, őszapók, pár csúszka és zöldike, valamint tengelicek és csízek kaptak azonosítót - sorolta a tanszékvezető, aki már több mint 45 ezer madárgyűrűzésben vett részt.
Juhász Lajos elárulta, hogy a madárgyűrűzés Magyarországon több mint 110 éves múltra tekint vissza, ezért fontos, hogy ápoljuk ezt az örökséget.
A IX. Egyetemi Madárgyűrűzésen az érdeklődők érdekességeket hallhattak az egyes madárfajokról, és megismerkedhettek a gyűrűtípusokkal. A DEHÖK Környezetvédelmi Bizottságának tagjai ingyenes kiadványokkal, izgalmas játékokkal és a saját bögrével érkezőknek pedig meleg teával is készültek. Idén is sok külföldi hallgató érdeklődött az esemény iránt, így a helyszínen tolmács segített nekik a látottak és hallottak megértésében.
