- Legfontosabb célunk továbbra is az, hogy a különböző kapusiskolák és stílusok összehasonlításával, valamint a legújabb tudományos eredmények felhasználásával a gyakorlatban is hasznosítható tudást adjunk a kapusedzőknek – jelentette ki Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet igazgatója a konferencia november 20-ai megnyitóján a Debreceni Egyetem Sporttudományi Oktatóközpontjában.
Az igazgató hozzátette: a tavaly első alkalommal megrendezett szakmai tanácskozás sikerét mutatja, hogy az idei konferenciát már az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) is felvette továbbképzései sorába. De nem ez az egyetlen kezdeményezés, amivel az egyetem hozzájárul a kézilabdasport fejlődéséhez.
- A Sporttudományi Koordinációs Intézeten belül egy kézilabdaműhelyt hoztunk létre, amelyben a kézilabda-specifikus elemeket kutatjuk a teljesíténydiagnosztika területén. Bíró Imre egykori válogatott kézilabdázó, a Sporttudományi Koordinációs Intézet munkatársának vezetésével 3D-s mozgáselemező csoport működik, illetve a döntés hátterében álló kognitív képességeket vizsgáljuk – sorolta Balogh László.
Kovács Péter, az elmúlt évszázad legjobb magyar kézilabdázója, az EHF lektora szerint hamarosan eljön az idő, amikor a kézilabdában is külön edző foglalkozik az egyes posztok játékosaival a speciális technikai, taktikai és állóképességi igényeknek megfelelően.
- Ez a szemléletmód áll a Debreceni Egyetem egyedülálló továbbképzése mögött is, amit nagy örömmel fogadott az EHF. Nagy szükség van rá, hogy ezeket a módszereket megfelelő körülmények között tanítsák meg a jövő kapusedzőivel – hangsúlyozta Kovács Péter.
Az idei tanácskozás meghívottjai között van Michal Barda EHF-előadó és mesteredző. A EHF-kupagyőztes kézilabdázó a megnyitón kiemelte, hogy a sportágnak folyamatosana szüksége van az új ötletekre és módszerekre, amelyeknél nagyban számítanak a sporttudomány legfrissebb eredményeire.
Bartalos Béla egykori világválogatott kézilabdázó, az utánpótlás válogatott kapusedzője a kapusok meghatározó szerepére hívta fel a résztvevők figyelmét. Mint elmondta, a mai kézilabdában 60-70 százalékban a kapus eredményessége határozza meg a csapat teljesítményét, ezért kulcsfontosságú, hogy a kapus megfelelő összhangban legyen a védekezéssel és a csapattal.
Györfi János európai mesteredző, a Magyar Kézilabda Szövetség elnökségi tagja, a Sporttudományi Tanácsadó Testület elnöke arról beszélt: elengedhetetlen az új technológiák minél gyorsabb bevezetése a kézilabdába, ma már mérni kell a játékosokat edzés, mérkőzés közben, csúcsterhelésben vagy éppen nyugalmi helyzetben.
A Debreceni Egyetem kétnapos konferenciáján többek között a kézilabda kapusképzés elvi alapjairól, a cseh(szlovák) és német kapusképzés technikai elemeiről, az aktuális képzési feladatokról és szempontokról, az átlövések védéséről és a jövő kézilabda kapusairól lesz szó.
Sajtóiroda - TPL
