A Debreceni Egyetem Műszaki Kar (DE MK) Publikációs Díját azon oktatók, kutatók kaphatják meg, akik a karon folytatott kutatómunkájuk eredményét rangos szakmai publikációban jelentették meg és azt az egyetemi adatbázisban hozzáférhetővé tették. Évente legfeljebb négy ilyen, pénzjutalommal nem járó díj adományozható, egy mérnöki alkotásokért, három kiemelkedő színvonalú publikációkért – ismertette a hirek.unideb.hu-val Kocsis Imre, a DE MK tudományos dékánhelyettese. Hozzátette: a kutatásokat ismertető rendezvényt most első alkalommal tartották, a jövőben szeretnék rendszeressé tenni azt.
Kovács Péter, a DE Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszék docense Debrecen paneles lakótelepeinek létrejöttét ismertette. Elmondta: a cívisvárosban 1971-ben kezdte meg működését a Házgyár, amely tömegtermelésben ontotta a vasbeton paneleket. Ezekből elsősorban lakótelepek épültek, amelyek jelentős mértékben átformálták Debrecen építészeti karakterét. 1990-ig több mint 27 ezer ilyen lakás készült el.
- A lakótelepek mai megítélése vegyes és összetett. Akkoriban ezekkel sikerült megoldani az óriási lakáshiány problémáját, az eredményeket azonban a beépítések helye, monotonitása, illetve a lépték szerencsétlen megválasztása árnyalja – foglalta össze Kovács Péter.
Truzsi Alexandra, a DE MK Környezetmérnöki Tanszék adjunktusa arról beszélt, hogy az úgynevezett törésponti klórozás általánosan elfogadott módszer az ivóvízelőállítási technológiákban az ammóniumion mélységi vizekből való eltávolítására, azonban ezt a folyamatot nagyon gyakran halogénezett szerves melléktermékek képződése kíséri. Előadásában azt mutatta be, hogy a halogénezett szerves vegyületek prekurzorainak koncentrációja kellően csökkenthető a szerves szennyező anyagok Fe(II)/Fe(III) – S(IV) – levegő rendszerrel történő oxidációjával.
Szodrai Ferenc, a DE MK Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék docense előadásának fókuszában az áramlástani szimulációk álltak, ami manapság az egyik legkorszerűbb technológiának számít. Előadása során bemutatta, hogy áramlások leírásától kezdve egy busz légellenállásának meghatározása is lemodellezhető.
- Az épületek jelentős energiafogyasztással rendelkeznek, míg az Európai Unió komoly energiatudatossági célokat fogalmaz meg ezen a területen is. Ennek megfelelni többek közt úgy lehet, ha olyan hőszivattyút, hűtőgépet használunk, amelynek működéséhez megújuló energia vagy hulladékhő szükséges. Ezen céloknak és feladatoknak az abszorpciós hűtők megfelelhetnek, elterjedésüknek viszont több korlátja is van, melyekből az egyik, hogy a hatékonyságuk nem elég jó – mondta L. Szabó Gábor, a DE Műszaki Kar Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék docense, akinek a kutatása a hatékonyságnövelés lehetőségeit vizsgálja.
Sajtóközpont - OCs
