- A Debreceni Egyetem most készülő Intézményfejlesztési Tervének egyik legfontosabb eleme az új egyetemi működési modell bevezetése, amely versenyképességet, nagyobb rugalmasságot biztosíthat az intézménynek. Az államháztartási szabályok korlátai évtizedek óta feszítik a felsőoktatást. Már 2006-ban felmerült az egyetemek által használt vagyon tulajdonba adása az intézmények számára (a Magyar Tudományos Akadémia például akkor meg is kapta az általa használt vagyont) és 2008-ban az úgynevezett "státusztörvény" által egyfajta szabadabb működés lehetősége, de ez végül a gyakorlatban nem valósult meg. Azóta is folyamatos az igény az intézmények részéről az állami hivatali szabályok alóli mentesülésre, amire az új, vagyonkezelői alapítványi modell lehetőséget ad, melynek keretében az állam továbbra vállalja közfeladatát és a felsőoktatási tevékenység finanszírozását – hangsúlyozta Bács Zoltán kancellár a DEmedia.hu kérdésére válaszolva.
A hírek szerint modellváltáson gondolkozik a Debreceni Egyetem. Ha ez így lesz, akkor modellváltást követően cégként működik majd?
Nem, erről szó sincs. Van egy állam által alapított alapítvány a rendszerben, méghozzá egy vagyonkezelő alapítvány, ami stratégiai és felügyeleti fenntartóként a kuratóriuma által vigyáz a gondjaira bízott egyetem működésére.Az egyetem végülis milyen formában fog működni? Az alapítványon belül?
Nem, az alapítvány egy önálló jogi személy, az egyetem pedig az alapítvány gondozásában működő másik önálló jogi személy lesz, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti egyéb szervezeti formában, intézményként működik. Jelenleg is intézmény az egyetem, közvetve a Kormány, közvetlenül a fenntartó minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervként.
Mi lesz a különbség a jelenlegi helyzethez képest?
A napi tevékenységet, működést tekintve szinte semmi. Az egyetemnek ugyanúgy van szenátusa, rektora, karai, oktatói, kutatói, egészségügyi dolgozói, akik ugyanazt a feladatot látják el. A minőségbiztosítást ugyanúgy a Magyar Akkreditációs Bizottság látja el, a működés alapvető szabályait ugyanúgy a felsőoktatási törvény tartalmazza. Ami viszont a háttérben lényeges különbség az az, hogy mások a jogviszonyok. Az egyetem saját tulajdonaként használhatja az ingatlanokat, gépeket, berendezéseket, a dolgozók nem közalkalmazotti jogviszonyban kapják a jövedelmüket, a működését nem gátolják, lassítják a kormányzati és költségvetési hivatali szférára érvényes eljárási szabályok, rugalmasabban tud reagálni a környezet igényeire, változásaira. Ez nagyon nagy lehetőség, hiszen az egyetemek alapvetően nem hivatalok, hanem versenyszervezetek, és nemcsak az országhatárokon belül. Igaz elég sok állami, közfeladat ellátási megrendelést is teljesítenek. Az egyetem struktúrájában, a kari felépítésben, üzletági gazdálkodásában nem várható változás.
A Debreceni Egyetem a legnagyobb, legkiterjedtebb betegellátó szervezettel rendelkezik az országban. Ez is része lehet az átalakuló intézménynek?
Része kell, hogy legyen, hiszen az egyik legsikeresebb képzési ágról van szó, az egyetem egyik történelmi alapító karáról, ami csak az oktatás-kutatás-betegellátás hármas egységében tudja ellátni a feladatát. A Klinikai Központ éppen az az egység, ahol ez a hármas egyszerre jelen van, és nélküle nem képzelhető a hatékony orvosképzés és a színvonalas, új nemzetközi trendeket, kutatási eredményeket is alkalmazó betegellátás.
Az alapítványi működés esetén a sokat emlegetett egyetemi autonómia hogyan alakul?
Az autonómiának sok szintje van: van intézményi és van oktatói-kutatói autonómia. Az intézményi autonómia nőni fog, hiszen a kormányzati szféra távolodik az intézménytől, az oktatói-kutatói autonómiában pedig nem lesz változás. Nyilván sok fog múlni a stratégiát és felügyeletet ellátó kuratórium összetételén, de a Debreceni Egyetem 40 ezer fős, eddig jól működő polgársága elég nagy erőt jelent ahhoz, hogy továbbra is egy sikeres közösség lehessen. A kuratórium tagjai pedig egy újabb erős képviseletet is jelenthetnek a társadalom, a gazdasági szféra és a köz- vagy hivatali szféra felé is.
Milyen nemzetközi példákat lehet említeni ilyen vagy hasonló modellre?
Példa rengeteg van, de ha legsikeresebbeket akarjuk említeni, akkor az Oxford, Cambridge, Stanford, MIT, Harvard jutnak az eszünkbe, akik közül nem eggyel az utóbbi évben léptünk be közös projektekbe, illetve kötöttünk stratégiai megállapodást az egészségipar területén.
Miért van szükség a modellváltásra?
A Debreceni Egyetem elég innovatív és offenzív stratégiát folytatott az elmúlt évtizedben, olyan új területeken jelent meg sikeresen, ami nem szokványos felsőoktatási terület. Most sem szeretnénk, ha lemaradnánk a kínálkozó lehetőségekről, és a peronon állva integetnénk az elrobogó szerelvénynek, sőt, mi szeretnénk lenni a mozdony.
A teljes interjú elolvasható a DEmedia.hu hírportálon.
Sajtóiroda
A Debreceni Egyetem rugalmasabban reagálhat a piaci, gazdasági és ágazati igényekre egy új működési modell bevezetésével – jelentette ki Bács Zoltán a DEmedia.hu-nak adott interjújában. Az FM90 campus rádió híroldalának riportere a modellváltásról kérdezte a kancellárt.
