Magyarország a rendszerváltásig a világ egyik legnagyobb galambhúsexportőr országa volt. A gazdasági átalakulás során azonban ez az ágazat összeomlott, és újjáépítése jelenleg is folyamatban van. A versenyképes termékek előállításához, valamint a gazdák piaci támogatásához azonban megkerülhetetlen a K+F tevékenység. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja (AGBK) ezt felismerve indította el tudományos kutatási projektjeit.
- Az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai néhány évvel ezelőtt hazánkban elsőként kezdték meg a házigalamb molekuláris genetikai és genomikai vizsgálatait. Ez a munka most egy multidiszciplináris munkacsoport megszervezésével és egyes kutatási irányok programszintű egyesítésével tovább folytatódik és kiszélesedik – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kusza Szilvia a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ egyetemi tanára.
A vizsgálatok egymással párhuzamosan több irányban zajlanak. A kutatások célja egyebek mellett a közép-európai régió galambtenyésztési múltjának feltárása is.
- A munkacsoport célkitűzései a genetikai és genomikai vizsgálatokon túl a magyarországi és a közép-európai házigalamb-populációk és -fajták genetikai sokféleségének és szerkezetének, valamint filogenetikai kapcsolatainak feltárása – hangsúlyozta Bagi Zoltán tudományos munkatárs, a kutatás másik szakmai vezetője.
Bagi Zoltán hozzátette: kutatásaik során kiemelten fontosnak tartják a különböző hústermeléssel összefüggő genetikai polimorfizmusok vizsgálatát. A céljuk a legkorszerűbb vizsgálati módszerek bevezetése, annak érdekében, hogy más állatfajokhoz hasonlóan, a házigalambnál is alkalmazhatóak legyenek a precíziós technológiák, ezzel segítve a gazdálkodókat és a fenntarthatóságot.
- A házigalamb élelmiszerként manapság egyre népszerűbb. A pecsenyegalambok húsa rendkívül finom rostú, ezért könnyen emészthető, valamint fehérjében is gazdag. Magas biológiai értéke miatt kitűnően beilleszthető a betegek és a diétázók étrendjébe. Az alternatív és újabb fehérjeforrások, valamint a különleges minőségű hústermékek iránt megnövekedett piaci igények miatt kijelenthetjük, hogy nagy lehetőségei vannak a húsgalamb ágazatnak – fejtette ki a tudományos munkatárs.
A kutatócsoport munkájában az AGBK szakemberei mellett PhD- és MSc-hallgatók, valamint galambtenyésztők, gazdálkodók és például múzeumok munkatársak is részt vesznek, akik közé továbbra is várják a tématerület iránt érdeklődőket, akik bekapcsolódhatnak és hozzájárulhatnak a különböző elemekből építkező, de nagyon széles skálát felölelő kutatási programhoz.
Sajtóiroda - ÉE
