A megújulás lehetőségét hozta el 2026 a Magyar Tudományos Akadémia számára – hangsúlyozta az MTA főtitkárhelyettese a Jubileumi Tudományünnep debreceni megnyitóján. A keddi eseményen Kovács Ilona akadémikus úgy fogalmazott: a nemzet tanácsadója szerepet valódi tartalommal kívánják betölteni, s céljuk, hogy az MTA ismét az egész magyar kutatói társadalom számára látható, elismert igazodási ponttá váljon, megőrizve a nemzeti tudományok alapvető értékeit.
Az MTA DAB Székházban tartott ünnepségen Balla György akadémikus kiemelte, hogy a bizottság legfőbb feladata a hídszerep betöltése a Széchenyi István által megálmodott akadémiai elvek és a mindennapi polgárok, az egyetem, valamint a fiatal diákok között.
- Évente csaknem 300-400 rendezvényt szervezünk, 15-20 ezer ember fordul meg székházunkban és minden tudományterületet érintünk a természettudományoktól a matematikán át az őstörténetig és a világűrig. A DAB kilencven százalékban a Debreceni Egyetem vállán nyugszik: 36 akadémikusunk és 278 MTA doktorunk szinte mindegyike az egyetemhez kötődik. Debreceni Egyetem nélkül nincsen DAB, és DAB nélkül nincs jó viszony az MTA és az egyetem között – emelte ki az MTA DAB elnöke.
A Debreceni Egyetem tudományos elnöke beszédében rámutatott: a DE az ország egyik meghatározó, nemzetközi szinten is kiemelkedő felsőoktatási intézménye, a hallgatók negyede már külföldről érkezik.
- Az oktatómunkánk világszínvonalú kutatási háttérre épül, amelynek gerincét a doktori iskolák és a mintegy 1300 PhD-hallgató adja. Az intézmény tudományos erejét 19 MTA Kiváló Kutatóhely, kilenc Kiváló Nemzeti Kutatási Infrastruktúra minősítésű laborkomplexum, valamint 20 HUN-REN- és 14 MTA Lendület-kutatócsoport fémjelzi, miközben dinamikusan nő a Q1-es, ezen belül pedig a D1-es közlemények száma is. Mindent összevetve elmondható, hogy a Dunától keletre a legnagyobb K+F-potenciállal a Debreceni Egyetem rendelkezik. Nagyon fontos feladatunk, hogy a régiónk gazdaságának fejlődését egyrészt a szakemberképzéssel, másrészt K+F+I tevékenységgel segítsük, és ebben már évek óta élen járunk – emelte ki Kun Ferenc.
Az akadémikus hozzátette: a Debreceni Egyetem oktatóinak és kutatóinak nemzedékei dolgoznak a DAB bizottságaiban, így a bizottság az egyetemi tudományos élet szerves és pótolhatatlan elemét képezi. A Magyar Tudomány Ünnepe pedig alkalmat ad a megállásra, az eredmények ünneplésére és a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó kutatók elismerésére.
Ennek jegyében a nyitóünnepségen a tudományos előadásokon túl rangos elismeréseket is átadtak: a HUN-REN Atomki Szalay Sándor-díját, az MTA DAB „A tudomány támogatásáért” Érmet, a „Tehetséggondozásért” Érmet, a Pro Scientia Érmet, a Pro Cooperatione Díjat, valamint az Észak-Alföldi Regionális Innovációs Díjakat.
- Az elmúlt fél évszázadban a DAB nemcsak a régió tudományos életének meghatározó szellemi műhelyévé, hanem élő közösségi térré is vált – fogalmazott az MTA TABT igazgatója. König Marianna úgy véli, hogy a debreceni székházban a tudományos párbeszéd és a szakmai találkozások mellett a művészet is otthonra talált, amit a rendszeres kiállítások és kulturális programok is igazolnak.
Nem meglepő, hogy a keddi eseményt is egy tárlat, Vörös Eszter Anna festőművész Ragyogni és Ragyogtatni című kiállítása tette teljessé.
Sajtóközpont-TB