A konferencián az élelmiszer-gazdaságban érintett agrárközgazdászok és a termelői szféra képviselői vettek részt, hogy megvitassák a következő évek egyik legfontosabb kihívását, a környezeti fenntarthatósági kritériumok megfelelő üzemi és ágazati szintű versenyképességének fenntartása a hazai élelmiszergazdaságban. A résztvevők kitértek még az ezzel összefüggő globális kihívásokra - úgy mint a klímaváltozás, ÜHG-gázok kibocsátása, mikroműanyag-szennyezés, növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentése.
A rendezvény célja volt, hogy bemutassák a problémakör szakpolitikai hátterét, tudományos igényű megközelítésből tárják fel a témát.
Bács Zoltán kancellár a megnyitón mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a területen dolgozó szakemberek meg fogják találni a megoldást arra, hogy az ellátásbiztonság és a gazdálkodás hatékonysága is kezelhető legyen ezen új körülmények között.
- Ennek érdekében a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara és az intézmény más egységei is mindent megtesznek. A Szenátus éppen a májusi ülésén döntött a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont létrehozásáról, amelynek a többi közt ezzel a témakörrel is van feladata, a környezetvédelem, természetvédelem, agrárium, vízgazdálkodás tekintetében – részletezte a kancellár.
Kapronczai István, a Gazdálkodás főszerkesztője kiemelte: a konferenciát kettős céllal rendezték meg.
- Az egyik cél, hogy szakmailag fejlődjünk, aktuális kérdésekre adjunk választ a tudomány, illetve a gyakorlat oldaláról. Ezeket közkinccsé téve szeretnénk segíteni a gazdálkodók és a gazdaságpolitika munkáját. A másik cél az, hogy szakmai közösséget építsünk, együttműködésünket szakmai és emberi értelemben fejlesszük - fogalmazott.
Szűcs István, a Gazdálkodástudományi Intézet igazgatója szerint ahhoz, hogy megfeleljünk az EU irányvonalainak, az új környezetbarát technológiáknak, a humánerőforrás a legszűkebb keresztmetszet.
- A mi egyetemünk ebben lépett, hiszen elsőként létrehoztuk szakalapítóként és szeptembertől indítjuk az agrár üzleti digitalizáció szakot, ami pontosan ehhez a területhez fog szakembereket képezni – hangsúlyozta az intézetigazgató.
Az eseményen átadták az agrárgazdálkodás tudományos lapja, a Gazdálkodás folyóirat éves Nívódíjait. A három díjazott között volt egy debreceni egyetemi munkacsoport is. Feketéné Ferenczi Alíz, Szűcs István és Vida Viktória „Családi gazdasági kertek között működő méhészeti vállalkozás üzemtani vizsgálata” című cikkét ismerte el Nívódíjjal a szakmai lap.
Az eseményen egyebek mellett az Európai Zöld Megállapodás potenciális hatása az EU és Magyarország állattenyésztésére, az EU klíma- és környezetvédelmi céljainak való megfelelés közvetlen és közvetett hatása a hazai élelmiszergazdaság versenyképességére és a technológiai fejlődés különös tekintettel a digitalizációra és a precíziós technológiákra - szerepe az agrárium környezeti fenntarthatóságában címmel hangoztak el előadások.
A konferencia az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 „Tehetségből fiatal kutató” – a kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban című pályázathoz kapcsolódott.
Sajtóközpont - PKZs
