A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) által díjazott oktatók, kutatók a DE ÁJK-n címmel tartott előadássorozat első rendezvényén Szabadfalvi József elmondta: a magyar jogállam kialakulásának kezdete a 19. század közepére vezethető vissza, amikortól egyre többen arról kezdtek gondolkodni, miként valósítható meg egy alkotmányos modern Magyarország. Az ennek megfelelő jogrendszer gyakorlati kidolgozása a kiegyezés idején kezdődött meg, amikor az alkotók elsősorban nyugat-európai példákat igyekeztek követni. Előbb a német jogállam (Rechtstaat) fogalmat, később az angol joguralom (rule of law) koncepcióját igyekeztek alkotó módon átvenni, és továbbgondolni.
- Érdekes magyar sajátosság ebben a folyamatban, hogy az alkotmánybíróság szükségességét 1871-ben először éppen egy magyar gondolkodó, Schvarcz Gyula vetette fel, amit ő „alkotmányszéknek” nevezett. Úgy vélte, hogy ennek az egyént megillető jogok, szabadságjogok védelmét ellátó bíróságként kellene funkcionálni. Abban a korszakban Európában alkotmánybíráskodás még nem létezett, az első ilyen csak 1920-ban jött létre a szomszédos Ausztriában – hangsúlyozta Szabadfalvi József.
A Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozat részeként tartott előadásában a professzor kifejtette: a dualizmus időszaka a magyar jogfejlődés nagyszerű korszaka volt, akkortájt hatalmas lépéseket tett a modernizáció irányába a hazai jogrendszer. Létrejött a hatalmi ágak megosztása alapján működő állam, különválasztották a végrehajtó hatalmat és a bíráskodást. Lerakták egy modern alkotmányos, jogállami alapokon működő demokrácia alapjait, melynek megteremtésében számos kiváló magyar jogtudós közreműködött. Ezek nagyban hozzájárultak az ország ugrásszerű fejlődéséhez.
Az első világháború vége, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása nagy cezúrát jelentett, mely után a király nélküli Magyar Királyságban részben új közjogi rendszert kellett kialakítani. A jogállamiság szempontjából jogfolytonosság figyelhető meg ekkor, a lényegi célok nem változtak, vagyis a jogállami rendszert a napi aktuális kihívásoknak igyekeztek megfeleltetni. Ugyanakkor a húszas évektől kialakultak az autoriter és totális államok, mely új kihívást jelentett a jogállam-eszme számára.
- Számosan felvetették, hogy az ilyen központosított hatalmak bizonyos szempontból hatékony működést tudnak felmutatni. Az egyik magyar szerző ekkor például részletesen foglalkozik a „tervállam” eszményével, vagyis, hogy az állam működését a jog eszközével meg lehet tervezni és a jogot bizonyos társadalmi célok eléréséhez fel lehet használni. Fontos polémia volt a harmincas évek közepétől, hogy a hatékonyság és jogszerűség összeegyeztethető-e a jogállamisággal – fogalmazott az előadó.
Szabadfalvi József elmondta: 1945, a háborús veszteségek után a koalíciós magyar kormányok demokratikus, jogállami alapokon nyugvó modern Magyarországot szerettek volna létrehozni, melyről számos vitát folytattak. Ekkor ismét előtérbe került az írott (kartális) alkotmány és az alkotmánybíróság létrehozásának a gondolata. Sajnos a folyamat az 1948-as kommunista fordulattal megszakadt.
- A jogállamiság gondolata furcsa módon az 1970-es években, a szocializmus kellős közepén ismét feléledt, amikor néhányan „szocialista jogállamot” akartak kialakítani, mivel az is írott jog alapján működött, azaz sok szempontból kielégítette a formális jogállam eszméjét – emelte ki.
A professzor végül annak a véleményének adott hangot, hogy az 1989-es, 1990-es rendszerváltáskor és az azóta a jogállamiságról folytatott vitákban sok alapvetően új gondolat nem merült fel, nagyjából ugyanazok a felvetések mentén folyik a polémia, mint amik a 19. század közepétől a „fordulat évéig” tartó csaknem 100 éves időszakban születtek, vagyis nincs új a nap alatt, a jogállamot a 21. században is ezen elvek, intézményes megoldások alapján lehet működtetni – tette hozzá.
Az MTA Debreceni Területi Bizottság Jogi és Közgazdaságtudományi Szakbizottsága Jogi Munkabizottsága és a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar közös szervezésében megvalósuló előadássorozat november 20-án 14 órától a DE ÁJK A/10 termében folytatódik, amikor Szabó Béla GTIDEA professzor A régi magyar jogtudomány és az európai ius commune címmel tart majd előadást. November 27-én 15 órától ugyanott Sallai Balázs GTIDEA Kiválósági PhD Ösztöndíjas doktorandusz előadását hallhatják az érdeklődők, melynek címe: Tradíció helyett ráció – a magyar közigazgatás racionalizálásának aktorai és tevékenységük (1920-1955): paradigmák és módszerek lesz.
Sajtóközpont – OCs
